Felkérésre egy friss felmérésben Pest megye 6 legnagyobb dokumentumszámú városi könyvtárának állományát hasonlította össze a NetLib Kft.: Arra volt kíváncsi, hogy ez egyes könyvtárak állománya között mekkora az átfedés. A kiválasztott hat könyvtár állományát egyenként egymáshoz viszonyították, összesen 15 hasonlítással, minden párosításban a kisebb könyvtárat a nagyobbhoz. (A felmérés megszorításai: csak főcímek – tehát szerzőségi és megjelenési adatok nélkül, csak könyvek, csak élő címek – azaz nem selejtezettek.)
A mérések végeredménye természetesen függ attól, hogy az adott könyvtár gyűjteménye milyen beszerzési időintervallumba esik, tehát van-e pl. jelentős régi könyves részgyűjtemény, jelenleg a teljes élő könyvállományt nézték, megjelenési adatok nélkül. A végeredményben a hibahatárt átlépő mértékben szerepet játszik továbbá, hogy van-e az állományban specializált részgyűjtemény (pl. van-e beszerzi prioritás bizonyos szak vagy akár nyelvi területen), ill. a helytörténeti gyűjtemény aránya is, hiszen ezek a címek, kizárólag az egyes könyvtárak állományában szerepelnek.
Összefoglaló módon megállapítható, hogy a 15 könyvtár-párosítás közül 7 esetében a teljes könyvállományra vetített címazonosság eléri a 70%-ot, 11 esetben a 60%-ot és a maradék 4 is meghaladja az 50%-ot. (Minél nagyobb mértékben tér el két vizsgált könyvtár könyvcímeinek száma, annál nagyobb az átfedés mértéke, tehát a kisebb könyvtárak állománya jelentősebb mértékben részhalmaza a nagyobb könyvtárak állományának.)
További vizsgálódási lehetőségek:
– további megyék megyén belüli városi könyvtárainak átfedése;
– eltérő megyékből vett városi könyvtárak egymással történő összevetése;
– finomítás nyelvre, beszerzési-, ill megjelenési időszakra, esetleg selejtállományra vonatkoztatva;
– nemcsak közművelődési könyvtárak vizsgálata: a szakkönyvtári állományok összevetését nem, de esetleg azonos típusú oktatási intézmények állományát érdekes lennek még vizsgálni, persze eltérő szempontrendszer és módszer segítségével (pl. mennyire azonosak a gyerekek lehetőségei az iskolai könyvtárakban? gyarapítási keret, korszerűség, állományméret és összetétel, potenciális és tényleges hasznosulás…)