A data literacy-t (az adatok mint információk olvasásának, értelmezésének és kommunikálásának képessége) egyes szerzők a statisztikai írástudással azonosítják, míg mások a köztük levő különbségeket emelik ki. Úgy is kezelhetjük, mint a statisztikai adatokkal kapcsolatos kritikai szemléletnek azt a részét, amely az adatok elérésének, értékelésének, kezelésének, összegzésének és prezentálásának oktatása, szemben a statisztikai írástudással, amelynek célja a leíró statisztikával kapcsolatos kritikai gondolkodás tanítása. A két fogalom közös része a kritikai gondolkodás, amely a matematikai és statisztikai rátermettségből, általános tudásból és az érintett személyek értékrendjéből merít. Ezzel mindkettő közel áll az információs műveltséghez, bár a data literacy van hozzá közelebb.
A gyakorlati megvalósításban azonban van eltérés főként azért, mert az adatok kezelése jóval összetettebb, mint az információ más típusaié. A data literacy tehát kiegészíti az információs műveltséget, vagy tekinthetjük részének is úgy, hogy az információs műveltség ernyőfogalomként lefedi a statisztikai írástudást is. A data literacy ilyen módon úgy határozható meg, mint ami képessé tesz adatok elérésre, interpretálására, kritikai értékelésére, kezelésére és etikus használatára. (ref.: A data literacy beillesztése az információs műveltségi programokba: alapvető kompetenciák és tartalmak; Koltay T.)
Humanus