Az angol ‘informationist’ terminus a 2000-es években született meg, amikor olyan új egészségügyi szakemberek képzésében gondolkoztak, akik könyvtár- és információtudományi végzettségre tesznek szert az egészségügyi szakismeretek mellett.
A kutatókat többnyire nem képzik ki az adatkezelésre, ami megnehezíti, hogy megfeleljenek a finanszírozó ügynökségek adatmegosztással kapcsolatos követelményeinek. Bár a ‘nagy adatok’ jelentős figyelmet kaptak, gyakran a kisebb kutatócsoportoknak van szükségük segítségre, miközben költségvetésük nem engedi meg, hogy teljes munkaidejű adatmenedzsert alkalmazzanak.
A kutatási információs szakemberek képzésének és továbbképzésének tartalmaznia kell az adatok kezelésével és megőrzésével kapcsolatos, valamint pályázatírói ismereteket. Emellett a hagyományos szakkönyvtári készségekre (keresés, információs műveltségi oktatás) is szükség van. Tisztában kell lenniük az adott tudományterület alapjaival, a szakmai közösségek természetével, továbbá ismerniük kell szakzsargonjukat, viszont nincs szükség magas szintű tudományos képzettségre. (ref.: Koltay Tibor)
Humanus