Érdemes-e állományba venni gyerekek által készített könyvet?

Áll egy csapatnyi 5-es gyerkőc a katalógusgép előtt és nagyon kuncognak, sutyorognak. Persze kíváncsi leszek, mi az a nagyon érdekes. Nézem, beírja a tárgyszóhoz, hogy Ádi. Mire a másik: Te, inkább a szerzőhöz írd! Rájön, hogy az Ádi nem lesz jó, beírja a szerzőhöz, hogy Ábrahám. Nagy ujjongás, kap egy csomó találatot: ennyi könyvet írtam! Merthogy Kovács Ábrahámnak hívják a kis drágámat. De ezzel nincs vége, mert megígérem nekik, hogy ha írnak egy könyvet, azt feltétlenül meg fogom venni a könyvtárnak, beleveszem a húszéves tervbe. Mire Maja félrehív, hogy nem kell ám húsz évet várnom, mert ő már ír egy könyvet, s szerinte hamarabb készen lesz vele. – F: jan. 15.
— Érdemes-e állományba venni gyerekek által készített könyvet? — Hasznos eljátszani a gondolattal: milyen hatást gyakorolna mondjuk 10-20 db, gyekekek által készült könyv a… nézzük csak sorra: a készítő gyerekre, társaira, a gyerek szüleire, az állományra, a könyvtár látogatottságára, a könyvtárvezetőre, a katalogizáló osztályra, a helyi sajtóra stb. Tehát megéri-e, akár már most, a holnapi könyvtári foglalkozáson ilyeneket készíteni, rajzokkal, rövid szövegekkel, beragasztott képekkel? (MG)