Mitől lesz ‘zöld’ egy könyvtár?

Az előző hetekben szóltunk a környezettudatos könyvtárépítési vizsgálódásokról. Most a vonatkozó rendszerekről, szabványokról lesz szó, melyek új épület ill. átalakítás esetén is támpontot nyújtanak a zöld technológiához és szemléletmódhoz. A nagyobb rendszerek nemcsak támogatják a ‘zöldesítést’, hanem értékelést, besorolást is adnak az egyes épületeknek.
A fejlesztési kategóriákat tartalmazó rendszerben szerezhető pontok összességében minősítik a projektet, és így egyfajta reklámot is jelent. Ilyen kategóriák a vízhasználat, energiafelhasználás, légkör, belső környezet minősége, innováció, stb.
A már említett Fayetteville Public Library az új épület kialakítása során az amerikai Green Building Council (Környezettudatos Építés Egyesülete) LEED rendszerét vette alapul. További rendszerek:
– BREEAM (Környezeti Értékelési Eljárás). Ez a rendszer az Unió-s fejlesztések után a leginkább adaptálható az európai országokban.
– DGNB, mely nagyrészt német infrastruktúrán alapuló, új rendszer.
– Az EU minősítési rendszere, csak energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatára koncentrál. Rugalmas rendszer, az elért célok nem hasonlíthatóak össze egyértelműen.
Magyarországon még nincs ilyen szabvány, de a külföldiek remekül használhatók. A HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) összegyűjti a rendszereket, ismertetést ad rólunk, ezen kívül hírt adnak konferenciákról és továbbképzési lehetőségekről.
Linkek: LEED, BREEAM link (BREEAM magyarosítása – kevés információval: link ), DGNB: link Green Building Programm: link