A nagyobb könyvtáraknak szerkesztőségnek, kurátornak, serkentőnek, találkozási pontnak és tanulóhelynek kell lennie. — Az oslói városi könyvtár igazgatója, Liv Saeteren a göteborgi IFLA az európai nagyvárosi könyvtárak trendjeit tekintette át. — A hagyományosan tanított könyvtárosi képességek nem feltétlenül felelnek meg a felsorolt funkcióknak. Inkább kellenek kompetens mesemondók, rendezők, szerkesztők, kurátorok, IT-nerdek és szakértők, rendezvényszervezők — mindezek a hagyományos könyvtári képességekkel kombinálva. No és külön képesség szükséges az együttműködéshez, partneri kapcsolatok kialakításához, vagy éppen a különböző szervezetek összeolvasztásához. Persze, ha komolyan vesszük a használói elvárásokat. Léteznek politikai kezdeményezések a levéltár–múzeum–könyvtár egybeolvasztásra, ám ez használói elvárások oldaláról aligha igazolható. Van azonban ráció a művelődési házakkal, oktatást végző intézményekkel, iskolákkal való összeborulásra, vö. Zürich, Oslo. A literációs programok, az IT-használati képességek vagy éppen az pénzügyek terén való jártasság (vö.: belgrádi közkönyvtár), az integrációs program (Rotterdam) mint a könyvtárak célorientált és küldetésbe illő programjai lehetnek.
Az oslói városi könyvtár irodalom-politikai irányelveket fogalmaz meg. Ehhez írók és kiadók segítségét veszi igénybe. E tervet külön kezelik a gyűjteményszervezéstől. Nem könyvek terjesztéséről, olvastatásáról van benne szó, hanem olvasástámogatásról; és irodalomról, az elektronikus publikálás szövegösszefüggésében. Ennek érdekében építenek módszertani eszköztárat. (Németh Márton ajánlásával, ref.: MG)
NYE Deichman