A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
26 – 1 (egyáltalán nem)
12 – 2
20 – 3
7 – 4
4 – 5 (teljes egészében)
Mindez diagramon ábrázolva, a korábbi hasonló adatokkal is egybevetve:
link . A helyzet felettébb elgondolkodtató és tanulságos. A könyvtári HR krónikus betegségben szenved, nemcsak az utánpótlás, hatékonyság, külső elismertség és – felmérésünk kapcsán – a belső elismertség ügyében egyaránt. Masszívan legtöbben vannak azok, akik a könyvtári szervezeten belül érzik a megbecsültség hiányát. Valóban csak szlogen volt “az ember a legértékesebb erőforrás” a szakmában az utóbbi évtizedekben. Márpedig motiválatlan emberekkel nemigen lehet építkezni. S ez nyilván stratégiai kérdés.
A helyzetben van azonban nagyon halvány biztató is. A kapott “iskolai osztályzatok” átlagát tekintve:
2016: 2,70
2021: 2,27
2026: 2,28
Azaz: egy századnyi elégedettség-növekedés. Summa: van mit tenni, stratégiai és taktikai szinten egyaránt – a “legfőbb erőforrás” felhatalmazása érdekében. (MG)
KIT-információ