Ha a tudományra [vagy éppen az azt is szolgáló könyvtári szolgáltatásokra… – szerk.] rendszerszinten tekintünk, akkor az ökológia – az egyszerű analógián túl – meglepően sok támpontot adhat e cél eléréséhez. Garamszegi László Zsolt ökológus, evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója: – … megvizsgáljuk, hogy az ökológiai rendszerek működését meghatározó alapvető szabályok milyen fontos üzeneteket adnak a kutatási ökoszisztémák reformjához. Az ökológiai analógiák természetesen nem alkalmazhatók mechanikusan a társadalmi rendszerekre, ugyanakkor olyan általános rendszerelméleti tanulságokat hordoznak, amelyek a tudománypolitika számára is relevánsak.
Az elmúlt évek magyar tudománypolitikájának egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy a sokszínűség helyett az uniformizálásban látta a fejlődés kulcsát. Az ökológia pontosan az ellenkezőjét tanítja. László Zsolt:
– … a biodiverzitás az ökoszisztémák működésének alapvető feltétele. A nagyobb fajgazdagságú közösségek hatékonyabban hasznosítják az erőforrásokat, nagyobb biomasszát termelnek, gyorsabban zajlik bennük a lebontás és a tápanyagok körforgása, miközben működésük a környezeti változásokkal szemben kevésbé érzékeny. Ha csökken a biodiverzitás, ezek a funkciók sérülnek, és egy kritikus küszöb átlépése után az ökoszisztéma hirtelen elveszíti működőképességét.
Az ökológiai rendszerek egyik alapvető sajátsága, hogy soha nem statikusak, a környezet térben és időben folyamatosan változik: ingadozik a csapadék és a hőmérséklet, új kórokozók és inváziós fajok jelennek meg, tüzek, árvizek vagy emberi beavatkozások alakítják át az élőhelyeket.
– A tudomány [akár a könyvtári rendszer – szerk.] értéke azonban korántsem merül ki az ismeretek gyarapításában. A kutatások új technológiák, vállalkozások és innovációk révén gazdasági növekedést ösztönözhetnek, hozzájárulhatnak az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, segíthetik a társadalmi problémák megértését, valamint alapvető szerepet játszanak a környezeti és társadalmi kihívások kezelésében. Emellett a tudomány formálja az oktatást, gazdagítja a kultúrát, megalapozza a szakpolitikai döntéseket, és hozzájárul a jogrendszer fejlődéséhez is.
– Az ökológiai analógia alapján azonban egy ökoszisztéma hosszú távú működését nem egyetlen szolgáltatás maximalizálása biztosítja, hanem a különböző funkciók egyensúlya.
– A komplex rendszerek működése nem tervezhető meg felülről, hanem az azokban részt vevő szereplők kölcsönhatásaiból bontakozik ki.
Qubit (előfizetéssel)