Teleegészségügy és eü-információs hozzáférés – könyvtári stratégiai elem

A könyvtári hálózat teleegészségügyi szerepvállalásának célja, hogy mérsékelje az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a hiteles egészségügyi információkhoz való hozzáférés területi, társadalmi és digitális egyenlőtlenségeit.

Különösen a kistelepüléseken, az ellátóhelyektől távol élők, az idősek, a mozgásukban korlátozottak és a digitálisan kevésbé jártas emberek számára biztosíthatnak könnyen elérhető, akadálymentes és bizalmas környezetet az egészségügyi szolgáltató által nyújtott távkonzultációhoz, valamint támogatást az egészségügyi digitális felületek használatához, a betegedukációhoz és a megbízható információforrások értelmezéséhez. A könyvtár ebben a modellben hozzáférési és digitális támogató pontként kapcsolódik az ellátáshoz. A szolgáltatás az egészségügyi és kulturális ágazat, az önkormányzatok, az egészségügyi szolgáltatók, valamint a könyvtári és betegképviseleti szervezetek együttműködésére épül.

A könyvtáros feladata:
– hozzáférés, a megfelelő környezet és a digitális eszközhasználat támogatása
– hiteles forrásokban való eligazítás.
Diagnosztikai, terápiás vagy más egészségügyi tevékenységet természetesen nem végez. A klinikai döntésért, az egészségügyi dokumentációért és az ellátás szakmai minőségéért az egészségügyi szolgáltató, a könyvtári helyszín és a támogató folyamatok szabályszerű működéséért a könyvtár felel, a közöttük létrejövő megállapodásban rögzített feladat- és felelősségi határok szerint.

Célszerű a szolgáltatást fokozatosan, eltérő településtípusokat és használói csoportokat reprezentáló pilotprogramokkal indítani, az országos kiterjesztést pedig szükséglet- és hatásvizsgálat eredményeire építeni. Az egységes szolgáltatási standard térjen ki legalább a helyiség és a technikai infrastruktúra követelményeire, az akadálymentességre, az azonosítás és a hozzájárulás rendjére, az adatvédelemre, a titoktartásra, a kiberbiztonságra, a higiénés és betegbiztonsági feltételekre, a könyvtárosok képzésére és kompetenciahatáraira, az incidenskezelésre, a finanszírozásra, valamint a minőség mérésére. Az értékelés mutatói között jelenjen meg az elérés, a sikeresen megvalósult távellátási alkalmak aránya, a használói elégedettség, a hozzáférési akadályok változása, a technikai és adatvédelmi incidensek, továbbá a szolgáltatás költséghatékonysága. (Hadi Péter, vezérigazgató, PSO Group Zrt.)

E törekvés része “A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; ‘Indulás’)” c. dokumentumnak.