A könyvtárban több oldalról is felmerül a női szempontokra való figyelem:
– a nagyrészt nőkből álló könyvtáros közösség életminősége (könyvtárépület és munkaszervezés)
– a valamivel több nőt magába foglaló használói közösség (használói terek ergonómiája)
– társadalmi szerepvállalás: a női szempontokra való érzékenyítés, mint információs szempont (akár: széles körű szakmai bevonással készülő ellenőrző lista a női szempontokat figyelembe vevő könyvtár jellemzőiről, vagy ugyanennek közösségben követni érdemes szempontjairól). (MG)
Pulzus: Mennyire veszi tekintetbe a társadalom, hogy a munkaképes korú emberek ötven százaléka minden hónapban több napon keresztül menstruál?
Dr. Benkovics Júlia, a menstruációról szóló Megvan? című könyv szerzője: Ha kérdezi, akkor a választ is tudja: semennyire. A menstruáló hétköznapokkal járhatnak fizikai és lelki kihívások, amiknek néha olyan banális kívánalmai vannak, mint hogy tudd megmosni a kezedet egy vécéfülkében. És a mai munkahelyeket és időbeosztást nem nők, hanem férfiak tervezték meg. A mai, termelésre összpontosító berendezkedés nem vette számításba az olyan fizikai igényeket, mint a napközbeni mozgás, a békés székletürítés vagy a tamponcsere. Szinte nulla az esély arra, hogy az alapvető menstruációhigiénés feltételek teljesüljenek egy munkahelyen; ehhez nagyon sokat kell fejlődnünk infrastrukturálisan.
Emellett a nők jelentős részének csökken a munkaképessége a menstruáció napjaiban; kevés munkahely nyitott arra, hogy alternatív munkalehetőséget biztosítson erre. De már itthon is egyre több nemzetközi cég nyitott erre; azt gondolom, megállíthatatlan lesz a felvilágosodás, és mindenki látni fogja, hogy az a nő is elvégzi a munkát, és hogy mindenki akkor jár a legrosszabbul, ha bejössz nyolc fájdalomcsillapítóval a nyelved alatt, és úgy csinálsz, mintha dolgoznál. Ennek a témának nagyon jó megoldása lehet akár a távmunka, akár az alternatív hétköznapok bevezetése, és ez már bekerült a gondolkodásba, de még nem vagyunk ott, ahová megyünk.
Pulzus HVG