Az ImpactKit útmutatója arra ad gyakorlati tanácsokat, hogyan lehet egyetlen, jól megfogalmazott kérdéssel valódi hatásmérést végezni a könyvtári szolgáltatások esetében. A kiindulópont, hogy nem minden visszajelzés jelent hatásmérést. A kérdés megfogalmazása előtt tisztázni kell: Milyen változást szeretne elérni a könyvtár? Mit jelent a siker a felhasználók szempontjából? Milyen konkrét eredményt akarunk mérni (viselkedés, tudás, használat)?
A jó kérdés jellemzői:
– egyértelmű, rövid és egy dologra fókuszál (kerülni kell a “kettős kérdéseket”)
– közérthető nyelvezetű, szakzsargonmentes
– nem sugalmaz választ (nem feltételez pozitív hatást)
– reális megfogalmazású (kerüli a mindig / soha típusú szavakat)
– szükség esetén időkeretet ad (pl. az elmúlt három hónapban)
Tipikus hibák:
– Vezető kérdések (pl. Mennyire javította az életedet a könyvtár?),
– Túl általános kérdések (pl. Hasznos volt?),
– Több kérdés egyben, ami bizonytalan válaszokat eredményez.
A dokumentum négy fő kérdéstípust különít el a hatás mérésére:
– Viselkedésváltozás: Hogyan változott az információkeresési módod a képzés óta?
– Konkrét esemény: Mesélj egy esetről, amikor könyvtári forrást használtál!
– Készségek: Mit tudsz most, amit korábban nem?
– Gyakorlati alkalmazás: Hogyan használtad a tanultakat a mindennapokban?
A fő tanulság az, hogy egy jól megfogalmazott, nyitott kérdés sokkal mélyebb és használhatóbb információt ad, mint egy hosszú, de felszínes kérdőív. A könyvtári hatás mérésének kulcsa az eredményekre fókuszáló, semleges és konkrét kérdésfeltevés. (ref.: ChatGPT, HL)
ImpactKit