Miért vonz több használót a kisebb könyvállomány? – Az ún. választási túlterhelésről link – többször írtuk korábban. Az idegtudományi összefüggés mellett szóltunk a hozamgörbéről is, mely a keresletnek egy ponton túli csökkenését mutatja. Azaz: az állomány növekedése egy határon túl már csökkenteni fogja a forgalmat. S mivel belső érintettként a könyvtáros jellemzően nem tudja megismerni ismeri e pontot, nagy eséllyel gyakorlatilag hozzájárul saját forgalmának csökkentéséhez. Az összefüggésre egy most megjelenés előtt álló könyv is felhívja a figyelmet…
Új könyvvel jelentkezik David Epstein, aki a Sokoldalúság (eredeti címén: Range) szerzője. A megjelenés előtt álló cím: A doboz belsejében: Hogyan tesznek minket jobbá a korlátok? (Inside the Box: How Constraints Make Us Better).
A könyv előzetes ismertetőjében írja:
“Elvont értelemben gyakran túlbecsüljük a korlátlan szabadságot és választási lehetőséget. Atul Gawande sebész és író arról számolt be, hogy a megkérdezettek 64 százaléka azt mondja, hogy ha rákos lenne, akkor maga választaná ki a kezelését, de az újonnan diagnosztizált rákos betegek körében csak 12 százalék akarja ezt a döntést meghozni.
Ami a szórakozást illeti, úgy tűnik, hogy a több lehetőségnek mindig jobbnak kellene lennie, mégis a kutatások azt mutatják, hogy ha a nézőknek sok videót adunk, amelyek között lapozhatnak, az valójában unalmasabbá teszi őket, mintha egyszerűen csak egyre koncentrálnának. Már az a puszta gondolat is, hogy valami jobb lehet odakint, elronthatja magát a pillanat élményét. Talán nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban és Kínában végzett nagyszabású felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok 2010 óta egyre unatkoznak.”
David Epstein from Range Widely