Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai [SDG-k; felsorolva ld.: link ] a felsőoktatási intézmények számára egyre fontosabb referenciapontként szolgálnak a nemzetközi láthatóság és a tudományos teljesítmény értékelésében. Sasvári Péter tanulmánya a magyar egyetemek fenntarthatósági kutatási tevékenységét és az SDG-k integrációját elemezte 2019 és 2023 között. A kvantitatív és tematikus megközelítést a Scopus és a SciVal adatbázisokból származó publikációs mutatókra alkalmazta. Kiemelte az egyetemek között fennálló különbségeket az állami, egyházi és modellváltó intézmények között. Bár a magyar felsőoktatási intézmények jelentős növekedést értek el az SDG-khez kapcsolódó publikációk számában, a kutatási fókusz és a hivatkozási hatás tekintetében markáns eltérések figyelhetők meg. Rendszerszintű kihívások pl. az erőforrások és a koherens intézményi stratégiák hiánya.
Az SDG-kben leginkább jeleskedő magyar egyetemek: Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem. (A publikációk összmennyiségének rangsora: ELTE, BME, SE, SZTE).
A szerző javaslatokat tesz: “a magyar egyetemek nemzetközi teljesítményének értékelésekor célszerű a rangsorokat kritikai szemlélettel kezelni, és figyelembe venni azok módszertani sajátosságait, valamint a publikációs stratégiák intézményi különbségeit. A jövőbeni kutatásokhoz megfogalmazható javaslatok: (1) Módszertani fejlesztések: Érdemes a kvalitatív módszerek – például interjúk és esetleírások – bevonása annak érdekében, hogy az SDG-kkel kapcsolatos intézményi stratégiák mögötti tényezőket is feltárjuk. (2) Nemzetközi összehasonlítás: Célszerű a magyar egyetemeket másországok hasonló profilú intézményeivel is összevetni, hogy jobban megérthessük a nemzetközi trendeket. (3) Tudománypolitikai kapcsolatok vizsgálata: További kutatások szükségesek annak érdekében, hogy feltérképezzük, a tudományos publikációk miként járulnak hozzá a fenntarthatósági döntéshozatalhoz a gyakorlatban.”
Modern Geográfia