Nemrég megvédett disszertációjában Szüts Etele (Könyvtári Intézet igazgatója) számos olyan területet azonosított, melyben rámutat a magyar, állami intézmények által végzett digitalizálás nehézségeire, illetve felvázolta az előrelépés lehetőségét is.
Most az elsőt, a jövő héten az utóbbit szedjük pontokba:
1. Magyarországnak jelenleg nincs olyan digitalizálási stratégiája, amely kiterjedne a határon túli és a diaszpórában működő magyar kulturális örökségvédelmi intézmények gyűjteményeire, és nem létezik minisztériumi szintű együttműködés sem a szomszédos országokkal e területen.
2. Az érintett – és főleg a nagyobb – intézmények együttműködési hajlandósága csekély, a stratégiák szintjén megfogalmazott együttműködés a gyakorlatban nem látszik. Bár sok digitális szolgáltatás és tartalom jön létre, csakhogy előfordulásuk jellemzően szigetszerű.
3. 2024 közepéig sem jött létre (a 2021 szeptemberére tervezett) Nemzeti Adattár Projekt (NAP) annak ellenére, hogy a szándékot 2022-ban az Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) ismét megerősítette. Úgy tűnik, hogy az “aggregátorok” aszerint ítélik meg a NAP szükségességét, hogy őket jelölnék-e ki projektgazdának. Azonban a felhasználók a széttagolt helyett aggregált, egyesített szolgáltatásokban érdekeltek, s erre nem érdemes még egy újabb rendszert építeni.
4. Az értekezés több száz weboldalra hivatkozik, ám jelentős része már a disszertáció beadása előtt(!) megváltozott vagy elérhetetlenné vált. [Ez gondot jelent a KIT számára is: archívumában a könyvtárszakmai hivatkozások is gyakran eltűnnek, előzetes (szakmai) bejelentés nélkül. a Szerk.]
5. A hungarika weboldalak sérülékenységére az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió is rámutatott. A hazai könyvtár- és információtudományi szakembereknek szisztematikusan kezdték el gyűjteni a kárpátaljai magyar vagy magyar vonatkozású webes tartalmakat. Ez a megőrző tevékenység kiemelten fontos és fejlesztendő.
6. Olyannyira komoly hiányosság és lemaradás tapasztalható, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos közös európai adattérrel kapcsolatos közelmúltbeli páneurópai projektek (5DCulture, EUreka3D, AI4Culture, DE-BIAS) egyikében sem vett részt Magyarországról kulturális örökségvédelmi intézmény. (folyt. köv.) (Ref.: MG)