Mivel az adatok azt mutatják, hogy minden negyedik 15 éves gyerek nehezen ért meg egy egyszerű szöveget, Dánia eltörli a könyvekre kivetett 25%-os áfát, a világ legmagasabb adóját, és ezzel igyekszik kezelni a növekvő írástudási válságot. (Euronews)
Egy tavalyi cikk a témában: Európa harca a könyvolvasókért: nincs minden veszve. Egyre több könyvet vesznek Európában és uniószerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére, hogy Dél- és Kelet-Európában kevesebb a közkönyvtár, Északon- és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak. Ki neveli ki az európai olvasók új generációját?
A nőké és a fiataloké a könyvjövő. Az európai trendekhez hasonlóan az olvasó nők aránya a magasabb Spanyolországban, ők teszik ki a tábor majdnem 70 százalékát. A rendszeresen olvasók 74 százaléka 14 és 24 év közötti: csaknem felük nyomtatott könyveket vásárol. E két csoport körében felülreprezentáltak a városi lakosok, a magasan képzettek – és hasonló kép rajzolódott ki az EU tagállamainak többségében is.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint a lakosság 10 százaléka olvas rendszeresen könyvet. Ehhez hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. A statisztikák szerint több magyar vesz rendszeresen könyvet, mint olasz, holland vagy belga, viszont kevesebb mint luxemburgi és görög. A szlovákiaiak költenek a legtöbbet könyvekre a friss adatok szerint. 2021-ben a háztatások költségvetésének majdnem 2 százalékát költötték északi szomszédaink könyvekre és nyomtatott kiadványokra. Szlovákiát Horvátország (1,8 százalék), Norvégia (1,6 százalék) és Németország (1,5 százalék) követi; míg Spanyolország, Görögország és Románia jelentősen lemarad az ilyen irányú kiadásokban (0,5 százalék). Egy átlagos európai háztartás bevételeinek 1,1 százalékát fordítja könyvre. (HVG)