Honnan sejthető, hogy manipulált (akár a szakmai) statisztika?

Roberto Aragao és Lukas Linsi 2020-as nagy tanulmányukban készítettek egy elméleti modellt, hogy lássuk, hogyan lehet trükközni.
Ők négy fő irányt vázoltak fel:
1. Nyílt hazugság, amikor a statisztikusok is tudják, mi az igazi szám, de egy teljesen mást írnak le;
2. Amikor nem tudják a statisztikusok sem, hogy mi a jó szám, úgyhogy úgy adnak becslést, hogy az a hatalmon lévőknek tetsszen;
3. Módszertani trükközés: elvileg minden szabályos, de pont úgy értelmezik a módszertan szó szerinti szövegét, hogy a hatalmon lévők számára kedvező értékek jöjjenek ki;
4. A politikusok tudják, hogy mely adatok kerülnek bele a statisztikába, tehát úgy írják meg a szabályokat, hogy a statisztikusok már csak az előnyös alapadatokból tudjanak dolgozni.

Az első három pont valószínűleg világos, a negyedik igényel egy kis magyarázatot: ez az például, amikor Magyarországon épp azoknak a gyógyszereknek az ára csökken, amelyekből az inflációt kiszámolják. Hazudik a KSH? Nyilván nem, ők hozott anyagból dolgoznak. Hazudik a kormány? Egy jogász azt mondaná erre, hogy nem, de az átlagválasztó érzi, hogy nincs rendben a dolog.

A görög csalás gyanújára [a görög állam éveken keresztül hamis számokat adott le az európai intézményeknek] egy egészen banális módon sikerült rábukkanni.
A Benford-törvény mondja ki: ha magunktól találunk ki számokat, például megpróbálunk könyvelést hamisítani, akkor bizonyos számjegyeket sokkal gyakrabban fogunk használni, mint ahogy azok a valóságban előfordulnak – ennek a matematikai levezetését itt mutattuk be: link .

És ott van még a Goodhart-törvény: Charles Goodhart brit közgazdász mondta ki azt, hogy “amikor egy mérőszám céllá válik, megszűnik jó mérőszámnak lenni”.
Aki a trükközések nyomát keresi, az nyugodtan kiindulhat az olyan számokból, amelyeknek az elérése többet jelent, mint egy statisztikai adatot.
Nemzetközi szervezetek segítségére szoruló országoknál ezért szokták megnézni azt, hogy nem a további támogatások elnyeréséért jelentenek-e épp a valósnál gyengébb gazdasági számokat.