Egyre több olyan intézkedés lát napvilágot Magyarországon is, amely durván beleavatkozik a tudomány formális és informális szöveteibe. Nem kérdés, hogy érdemes rendszeresen átfésülni a hálózatot, ám a szubszidiaritás (az irányítás optimálisan legalacsonyabb hierarchiai szinten tartása) és az érintettek bevonása nélkül a mindenképpen sérül az érzékeny hálózat, melynek következménye a hosszú távú versenyképeség csökkenése. (MG)
Tiltakozó nyilatkozatot adtak ki a Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők, a közös állásfoglalásban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézeteinek ELTE-hez csatolását kritizálják. A nyílt levelet június 22-ig mintegy 70 kutató írta alá, a lépés ellen korábban több szakmai szervezet, így a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is tiltakozott.
Az érintett csoportok részben a Lendület-program támogatásával pályázhattak az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb támogatásaira. A program lehetővé tette, hogy a szakemberek külföldről hazatérve vagy itthon maradva folytassanak nemzetközileg versenyképes kutatási programokat, illetve Magyarországon biztosítsanak tudományos életpályát.
A szakértők levelükben arról számolnak be: aggodalommal figyelik a HUN-REN BTK, NYTK, KRTK, TK ELTE-hez történő csatolásának előkészületeit. Ezek a kutatóközpontok mind humán tudományokkal foglalkoznak.
Meggyőződésünk, hogy ez a lépés súlyosan sértené a Széchenyi István által 200 éve alapított Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat versenyképességét, teljesítményét és integritását – húzzák alá a szakértők. A hálózat feladatai között szerepel a nemzeti kultúra őrzése és ápolása, valamint a magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldása, az aláírók szerint a döntés veszélybe sodorná a vonatkozó kutatásokat.
Kapcsolódó: Az MTA mégsem adja át az ingatlanjait a kutatóhálózatnak, ha az ELTE-hez csatolják a kiátkozott intézeteket link
24.hu