Önmagával versenyezve kényszerült álnevek használatára a múlt héten elhunyt Nemere István, aki utóbb már szabadult volna közel félszáz alteregójától. A legfőbb írói erénynek az akaraterőt tartó szerző hiába döntött mennyiségi és eladási rekordokat, a szakma sosem fogadta be.
Az ihletet kimeríthetetlen fantáziája, gondosan felépített házi könyvtára, gazdag élettapasztalata kínálta. Az 1980-as évekbeli írói befutása előtt 18 munkahelyen fordult meg, volt katona, könyvtáros, diplomáciai tolmács, boncsegéd, biztosítási ügynök, sajtótitkár, idegenvezető, könyvesbolti eladó, földmérő, filmgyári statiszta – derül ki az önéletrajzából.
HVG (47. sz.) / térítéses tartalom