Összevonásokkal akarja megoldani a kormány a közgyűjtemények alulfinanszírozottságából eredő problémákat. Ám ez valószínűleg csak további kiadásokkal jár, miközben az egész ágazat szakmai működése lefagy.
A nagy múltú intézmények és filiáléik csak telephelyei lettek a Közgyűjteményi Központnak – derül ki annak alapító okiratából. Szintén innen tudható meg, hogy milyen hatalmas konglomerátumot hozott létre Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója link hiszen a dokumentum 75 telephelyet, köztük csaknem húsz múzeumot sorol fel.
Abban igaza van Demeternek, hogy rossz a magyar múzeumok együttműködési hajlandósága. Csakhogy a szakmai féltékenységen, a pénzhiányon, a koncepció nélküli múzeumvezetőkön, a konfliktuskerülő szakmai stábon nem javít az összevonás, mert ehhez ösztönzők kellenek. Ahogy az sem motiváló számukra, hogy bemutatkozó beszédében Demeter azt mondta ömagáról, hogy konfliktuskezelésben csak úgy számíthatnak rá a munkatársak, hogy “a végén vagy az egyik félnek, vagy a másik félnek, vagy mindkettőnek mennie kell”. Mert ha mindenki marad, szerinte felesleges a felső vezetést bevonni.
Az sem jó hír a munkatársaknak, hogy Demeter jövetelével nem kapnak sem ingatlan-, sem bérfejlesztést. Legfeljebb úgy számíthatnak fizetésemelésre, ha kirúgnak dolgozókat. Mivel Demeter nem ismeri a múzeumok vezetőségeit, ezért azt ajánlja, mondják meg ők maguk, ki kerüljön az utcára, de a megmaradt pénzen nehogy az elnöknek vegyenek olyan Cadillacet, mint amilyennel a szintén Demeter gondjaira bízott cég emberei érkeztek a tusványosi fejtágítóra. Telt rá, hiszen sokat spóroltak azzal, hogy az összes nyomtatott erdélyi lapot bezárták.
HVG360 / térítéses tartalom