A kérdés az MKE szegedi vándorgyűlésének KIT szakmai műhelyében (júl. 18., csüt., 15.00-től) link is elhangzik. Addig bemelegítésként a Library Journal cikkének referátuma…
A könyvtárak mindig is használtak valamilyen formájú adatot az elemzéshez, de az új platformok ezt a munkát egyszerűbbé teszik. Könnyebb a hozzáférés, azonosíthatók a trendek, és az adatokból cselekvési terv készíthető. A LibraryIQ szerint ezeket az adatköröket érdemes elemezni a döntéshozatalhoz:
Gyűjtemények: Az összetétel elemzése arról, mely elemek forognak és melyek nem. A trendek változnak, és amit régebben sokan kölcsönöztek, azt ma már nem feltétlenül veszik kézbe. Új beszerzések helyett megoldás lehet a fiókkönyvtár-közi átcsoportosítás is.
Olvasók: Fontos tudni, hogy mi érdekli a helyi olvasókat, és e köré kell felépíteni programokat és a szolgáltatásokat.
Kik vesznek részt a könyvtár életében? Csak egy bizonyos korcsoport? A megtartásuk mellett érdemes feltérképezni, hogyan érhetjük el a többi társadalmi csoportokat is.
– Közösség: A könyvtártagokon túl meg kell érteni a tágabb közösséget is, és meg kell ismerni a szokásaikat is: Hol vásárolnak? Mit szeretnek csinálni? Legtöbbjük gyermekes család? Ezen információk alapján már jóval hatékonyabban szervezhető program és építhető a gyűjtemény.
– A távolmaradók esetében segíthet a kérdés: Van nyelvi akadály, amit le kell küzdeni? A lakosság nagy része nem vezet autót vagy nem rendelkezik autóval? Hol élnek, és mi akadályozza őket a könyvtárhasználatban? A közlekedési akadály például pop-up könyvtárakkal oldható meg vagy a közösségi tagok bevonásával.
Sokszínűség: A közösségek sokszínűsége folyamatosan változik, ezért kell akár valós időben elemezni az adatokat. Megmutatja, mire van szüksége a közösségnek, hogy a gyűjtemény megfelelően sokszínű legyen.
Teljesítmény: A könyvtárak régóta rendszeresen beszámolnak teljesítményükről pl. fenntartóik felé. Ezek előállítása jellemzően manuális és táblázatokra épül fel. Ezt váltja fel a platformalapú elemzés valós idejű adatokkal, ami már trendet is mutat (legalábbis a LibraryIQ pr cikke szerint – szerk.).
A cél a teljesítményelemzésekre alapozott azonnali cselekvés, az éves átalakítások helyett.
Programszervezés: A könyvtári programok akkor a legsikeresebbek, ha célzottak és relevánsak. Ha a könyvtár mindenki számára próbál kínálni valamit, az értékes idő- és erőforráspazarlás. Érdemes a közösség demográfiai adatait és olvasói preferenciáit folyamatosan vizsgálni. A programokat nyomon kell követni és elemezni, hogy megértsük, hogyan reagál a közösség, és stratégiai döntéseket hozzunk a jövőre nézve. (ref.: Habók Lilla)
Library Journal