Egy éve írtuk… Már egészen kicsi korban, a csecsemők számára is óriási megelégedettséggel szolgál, amikor sikeresen alakítják környezetüket (élvezettel nyomkodnak gombokat, hatnak a világra). A munkahelyek nagy részén azonban a dolgozók egyáltalán nem érzik e “funkcióörömöt”. (Új Egyenlőség)
A hazai könyvtárosok – jobb híján a KIT tájékoztató jellegű minifelmérései szerint – ugyan kedvelik munkájukat, mégis nagyon frusztráltnak érzik magukat. (vö. pl.: Kedveltnek mondott könyvtári munka: link és Könyvtáros önimázs link . Az eltérés persze kérdéseket vet fel.)
A KIT-ben többször emlegetett Amy Wrzesniewski híres kísérlete a kórházi takarítók munkafelfogása és boldogsága közötti összefüggés: link . Lényeg: akik nagyobb összefüggésekbe tudták ágyazni tevékenységüket, nagyobb örömüket lelték a munkájukban – amihez persze érdemes meglátniuk a minél szélesebb körű hasonlóságokat. S ha ez önerőből nem megy, akkor közösen készített stratégia által működik az örömteli munkamorál. Közösen, hiszen egymás bevonása nélkül, kizárólag a szakmai vezetők által, a nyilvánosság kizárásával készített irományok eséllyel nem, vagy éppen ellenkező hatást érhetnek el.
A stratégia további haszna lehet persze az együttműködés ösztönzése, a párhuzamosságok és az automatizálható munkák mennyiségének csökkentése, a nagyobb használói értéket képviselő tevékenységek erősítése stb. (MG)
Új Egyenlőség