“Magyarországon ez a műfaj még gyerekcipőben jár. Bár az alacsony árak és a jó infrastruktúra miatt Budapest ismert célpont a külföldi digitális nomádok körében, Portugáliába és Spanyolországba például négy-öt évvel korábban érkezett meg a coworking” – nyilatkozta a DW Magyarnak Filep Szilvia, az idén áprilisban indult Co-working Hungary iparági szövetség alapítója. Míg Magyarországon jelenleg 30-40 coworking vállalkozás működik, csak Barcelonában háromszáznál, Lisszabonban száznál is több.
A vállalkozások többsége még keresi a fenntartható üzleti modellt. Szilvia, aki a Freelancer Blog alapítója egyben, a kezdetek óta követi a hazai coworking piac alakulását: 150-nél több elemet tartalmaz az adatbázisa azokról a cégekről, amelyek hosszabb-rövidebb ideig megpróbálkoztak coworking irodák működtetésével. A Kaptár vagy a Loffice voltak az elsők, amelyek még 2010 előtt nyitottak, és azóta is léteznek. Nagyon sok vállalkozás azonban kérészéletűnek bizonyult. Budapesten, a Margit híd lábánál található Kubik tíz éve nyitott. A koronavírus-járványt a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhetően sikerült túlélni, de “ma lényegében fullon vagyunk” – mondta a DW Magyarnak Mocsár Éva társtulajdonos. A bérlők között nagyjából fele-fele arányban vannak magyarok és külföldiek, a legtöbben az IT-szektorból. Egyre tipikusabb, hogy kis cégek náluk tartják heti rendszerességgel a megbeszéléseiket, aztán együtt mennek ebédelni vagy este még egyet sörözni. Éva szerint minden coworking irodának más a hangulata és az ügyfélköre. “Emiatt nem is tekintem a többieket igazán versenytársnak”. Szerinte sok múlik a lokáción, a közösségi eseményeken, és főként azon, hogy mennyire figyelmesek a munkatársak.
Budapest mellett vidéken is egyre több coworking iroda nyílik: lényegében az összes nagyvárosban van ilyen, és egy-két olyan településen is, ahol sok a nagyvárosi, kisgyerekes-családos beköltöző. Filep Szilvia Veszprémben működteti a Katedra Közösségi Irodát. Itt a külföldiek aránya alacsonyabb, 15 százalék körüli. A “kemény magra” az a jellemző, hogy a munkaidejét a home office és a közösségi iroda között osztja meg. “Úgy veszik a bérlelet, nyolc vagy tizenhat alkalomra, mint a fitneszbe” – magyarázta Filep Szilvia.
HVG