A német tudományos könyvtári szféra nyílt publikálási igényeinek összehangolására országos konzorciumot szerveztek DEAL néven. A fő cél, hogy a német tudományos élet fokozatosan ugyan, de teljesen átállhasson a nyílt publikálási formákra. A DEAL egyik célja a nyílt hozzáféréssel megjelenő tudományos folyóiratok nyilvántartása a Directory of Open Access Journals (DOAJ) adatbázisban.
Publikációs díjak átvállalásával támogatják a szerzőket, hogy nyílt hozzáférésű folyóiratokban publikálhassanak (ennek költsége mintegy 1500-2000 euro cikkenként, viszont így garantálható az azonnali és teljesen nyílt hozzáférés, a kiadók nem birtokolnak semmiféle publikálási licenszet). A támogatási eljárás teljesen átlátható, a folyóiratok nyilvántartása a DOAJ adatbázisban pedig a nyílt lektorálás (peer review) terjesztését is segíti. A hibrid formában megjelenő folyóiratokra történő előfizetést s az azokban történő nyílt hozzáférésű publikálást is támogatják (az utóbbi években a Wiley és a Springer, idén pedig az Elsevier kiadóval kötöttek keretszerződést). Jelenleg a tudományos publikációk több mint 60 százaléka nyílt hozzáféréssel jelenik meg. Ezeknek a cikkeknek 26 százaléka mindenféle korlátozás nélkül elérhető, mintegy 20 százaléka hibrid folyóiratban jelenik meg, mintegy 6 százalék pedig az ún. zöld nyílt hozzáférés modell szerint késleltetéssel (maximum 1 év a német szabályozás szerint) válik intézményi repozitóriumon keresztük hozzáférhetővé.
A tudományos könyvtárak feladata e repozitóriumok fenntartása. A tudomány és a kutatás szabadságának, a nyílt hozzáférésnek előmozdítására minden tudományos és felsőoktatási intézménynek saját stratégiával kell rendelkeznie.
A másik nagy aktuális stratégiai terület a kutatási adatok kezelése, ideértve a nyers adatkészleteket, a feldolgozott, publikált, illetve archivált adatforrásokat. Az adatkezelés szervezésével, illetve dokumentálásával kell segíteni a kutatók munkáját, illetve tárhelyszolgáltatást is kell biztosítani e célra. A fő cél a kutatások átláthatóságának biztosítása, illetve a kutatások megismételhetőségének biztosítására az adatkészletek hosszabb távú megőrzéséről is gondoskodni kell. A kutatást finanszírozó intézmények, a kutatók, a kiadók, illetve a könyvtárak kölcsönösen egymásra utalva egységes keretrendszerben kell, hogy menedzseljék a kutatási adatokat. Egyéni kutatói és intézményi szinten is a különféle kutatási tevékenységek mellé digitális adatkezelési tervet kell készíteni, a tudományos könyvtáraknak jellemzően az adatrepozitóriumok működtetése, a metaadatmenedzsment kialakítása, s a kutatástámogatás a fő feladata. A nemzeti kutatási adatinfrastruktúra program (NFDI) 26 konzorcium munkáját fogja össze különféle tudományterületekről. Általános és tudományterület specifikus szakmai támogatást nyújtanak a kutatási adatok kezeléséhez.
A sorozat legutóbbi része: link
Németh Márton