Adatokat jelenetetett meg a Könyvtári Intézet a rezsikrízissel kapcsolatban. A dokumentum a korábban begyűjtött adatok feldolgozását adja vissza. Összefoglaló található benne, ugyanakkor az adatok elemzését és következtetések levonását a befogadónak kell elvégeznie. Abban az esetben, hogy a mostani közzététel idejére marad-e tanulság, netán lehet-e még valamit tenni jobbítás érdekében. (MG)
Néhány megállapítás az anyag összefoglalójából:
– A megnövekedett energiaköltségek miatt más intézménytípusokhoz hasonlóan a könyvtárak jelentős része is különféle korlátozó intézkedéseket vezetett be.
Ezek közül egyértelműen a legsúlyosabb intézkedés a bezárás volt. 2023 márciusában a válaszadó 2168 könyvtár közül 283, tehát a 13%-uk volt zárva.
– Az épületbezárás helyett különböző energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be: ezekben a könyvtárakban csökkentették a nyitvatartási időt, lezártak egyes tereket a használók vagy a dolgozók előtt is, hogy ezzel is csökkentsék az energiafelhasználásukat.
– Jelentős eltérések voltak az egyes könyvtártípusok válaszai között, melyek a sajátosságaikból adódtak. Ilyen eltérés például, hogy messze a legnagyobb arányban a vármegyei hatókörű városi könyvtárak fiókkönyvtárai zártak be. (…)
– Fontos megjegyezni, hogy bár különböző mértékben, de szinte minden könyvtárat érintett az energiaárak nagymértékű emelkedése.
A mintában szereplő könyvtárak 87%-a nyitva volt a felmérés időpontjában, ugyanakkor a bezárt könyvtárak többsége is nyújtott szolgáltatást a saját kényszerintézkedése idején.
– A 19 vármegyei hatókörű városi könyvtár közül hat nem korlátozta a nyitvatartási idejét, sőt az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár pedig kismértékben növelni is tudta a 2022. szeptember 1-i állapothoz képest.
– Bizakodásra ad okot, hogy a válaszadó bezárt könyvtárak 74%-a a kérdőív kitöltésének időpontjában azt válaszolta, hogy 2023 első vagy második negyedévében tervezi az újranyitást, tehát jelenleg az olvasók már újra látogathatják azok többségét.
Könyvtári Intézet