Készítsünk tini teret, mely segít a gyerekek lemorzsolódásának csökkentésében – javasolta Koreny Ágnes könyvének link bemutatóján. Cél: a fiatalok számára vonzó könyvtárkép kialakítása fizikai környezet által. Bár sok külföldi könyvtárban sikerrel próbálták ki – pl. az Aarhusi közkönyvtár vagy az Oodi -, Magyarországi könyvtárak még nem alkalmazzák a design thinking módszertanát. (A Design Thinking (DT) Toolkitet a Könyvtári Intézet 16. nyelvként le szeretné fordítani.)
A szerző bemutatta röviden a DT-folyamatot. Problémamegoldó és fejlesztő folyamat, amely a problémára és annak kreatív megoldására használható. (Érdekes, hogy néhány hete, az MKE kompetencia konferenciáján Hajdu Ágnes kiemelte, hogy nem nyerő fókuszálni a problémára, ezért kerülte magát a kifejezést is. – szerk.)
Az eljárás a probléma felvázolásához 10 egyszerű szimbólumot alkalmaz link : pötty, egyenes, félkör, nyitott háromszög stb. A vázlat nyújt majd segítséget a lehetséges megoldáshoz. A DT alapfolyamata szét- és összetartó részekből áll. Maga az ábra: link . Ezek az inspirációt, ideációt (ötletgenerálást) és az iterációt követik.
Lépései:
1. A problémamegoldás a “hogyan tudnánk?” kérdéssel kezdődik (mely tudatosan kerüli az eszköz előrevetítését).
2. A kutatás, mely a kérdőívek mellett számos egyéb eljárást tesz lehetővé a megfigyeléstől a fókuszcsoporton keresztül a továbbkérdezésig. Ágnes részletesebben a perszóna módszert (korábban a KIT-ben pl.: link ) és az empátiatérképet mutatta be.
3. A szintetizálás során mintákat állapítunk meg, amelyek a a következtetésekkel a megoldás irányát mutatja meg.
4. Kidolgozás része a prototípuskészítés, legyen az folyamaté, belső téré, tárgyé, berendezésé stb., melyet aztán tesztelünk, értékelünk akár több körben.
A hazai könyvtárosok vevők a szerző szerint a módszerre. Példaként elmondta, hogy hány helyen mutatta be a módszert. Két konkrétumot említett: a FSZEK használói szerződésnek hatékonyabbá tételét, illetve a kispesti fiókkönyvtár tiniterének kialakítását. (ref.: MG)
Könyvtári Intézet