Régen minden jobb volt? – olvasás elektronikus-, illetve papírforrásból

Jobb a szövegértés papírdokumentum olvasásakor, felületesebben olvasunk elektronikus szövegeket. – Vagy csak megöregedtünk? – Közben elfeledjük kárhoztatni az írásbeliséget, ami lerontotta az emlékezet jelentőségét… Összetett a kérdés… (MG)

– Pablo Delgado, a Valenciai Egyetem pszichológia professzora azt mondja, fontos lenne, hogy a digitális eszközökön való olvasás közben tudatosan kiszűrjük a zavaró ingereket (a pop-up ablakok és értesítések letiltásával, vagy akár az internet-hozzáférés korlátozásával), és újra elsajátítsuk a mély, értő olvasás technikáját. “Muszáj megtanítanunk az embereket a komplex szövegek befogadására és értelmezésére, a digitális térben való hatékony, forráskritikus tájékozódásra, hiszen a digitalizációt úgysem tudjuk megállítani” – magyarázza a professzor. (Delgado 2018-ban a kollégáival együtt nagy hatású metaanalízist publikált, amelyben elsőként írta le a “screen inferiority effect”, vagyis a képernyő alsóbbrendűségi hatás jelenségét, azaz azt, hogy a nyomtatott szöveg befogadása során szignifikánsan jobban működik a szövegértésünk, mint amikor digitális eszközön olvasunk.)

A Stolen Focus szerzője, Johann Hari szerint azonban a valódi tét abban áll, amit maguk a médiumok üzennek az emberiségnek. Marshall McLuhan legendás kommunikáció-teoretikust idézve hangsúlyozza, “a médium maga az üzenet”. McLuhan szerint egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanazt az információt nyomtatott könyvekből, a tévéből vagy a számítógépek képernyőjén keresztül fogadjuk be, hiszen a csatorna sosem “tiszta” – valójában elkerülhetetlenül újfajta szűrőt kínál a világ szemléléséhez. És míg a könyvek azt üzenik, hogy érdemes elmélyedni, koncentrálni, rászánni az időt és az energiát a megértésre, a digitális világ azt sugallja, hogy a komplex kérdések is megválaszolhatóak gyorsan, néhány száz karakterben. Így Hari attól tart, elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Ha pedig ehhez kollektív empátiás képességeink romlását is hozzáadjuk, végképp nem marad motivációnk, hogy megkérdőjelezzük ezt az új világképet.

Hírforrás:
HVG