Árulkodnak az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár darabjai: a szenvedélyesen olvasó író tisztelte a könyveket. Egyetlen ceruzavonás sincs bennük, pedig sok vendégszöveggel dolgozott. A 12 118 kötet a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházában talált otthonra.
Szóba jött őrzőhelynek a piarista rend [Esterházy Péter piarista diák volt, és Jelenits István korábbi tartományfőnökkel is szoros kapcsolatot ápolt – szerk.], amelynek gimnáziumában az író tanult. A felajánlással végül először a pannonhalmi bencéseket keresték meg, ahol Várszegi Asztrik addigra visszavonult főapáttal Esterházy Péter lelki kapcsolatot ápolt. Ott akkorra már két hagyaték várta, hogy helyet szorítsanak neki. Viszont Pannonhalmán találkozott Esterházy Gitta a magyarországi evangélikusok elnök-püspökével, Fabiny Tamással, aki jelezte, hogy megvizsgálná kollégáival a befogadás lehetőségét. Pannonhalmán, a világ legkatolikusabb helyén született meg a csodálatosan paradox gondolat, hogy az evangélikusokhoz kerüljenek ezek a könyvek ? fogalmazott Prőhle Gergely, az egyház világi vezetője. Ez a lépés azért is szokatlan volt, mert az Esterházy család évszázadok óta köztudottan katolikus, bár volt protestáns periódusa is.
Csak az evangélikusok hajdani vendéglakásának könyvtárrá alakítása, a polcok kivitelezése is több tízmillióba került. A végső szót ilyen nagy beruházásnál az Országos Presbitérium mondja ki. “A húsz főt számláló testületben voltak, akiket meg kellett győznünk, hogy ez az ügy megéri a ráfordítást – említette Zászkaliczky Zsuzsanna, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár egyik kurátora.” – Érveltünk, hogy e gyűjteménnyel a kortárs magyar irodalmat fogadjuk örökbe. (HVG)
Korábban idéztük: – Esterházy Marcell: nem szerették volna Esterházy életművét “ilyen politikai környezetbe beleengedni (…) hiszen nem nagyon vannak olyan intézmények, amelyek egy ilyen feladatot el tudnának látni”. (HVG)