A mesterséges intelligencia szakértője, Viktor Mayer-Schönberger, az Internet Governance and Regulation at Oxford professzora szerint a jó döntésekhez ismernünk kell gondolkodási modelljeinket. Erről (is) szól a Framers: Human Advantage in an Age of Technology and Turmoil című könyv, amelyet Kenneth Cukier és Francis de Véricourt szerzőtársával együtt írt – [New York], Dutton, [2021].
Az interjúkból kiderül:
– A “keret” azokat a korlátokat, gondolati modelleket jelöli, amelyek meghatározzák, milyennek látják az emberek a világot és hogyan kezelik azt.
– A könyv írása előtt a gép és az ember döntéseinek másságán elmélkedtek a szerzők. Két szempont merült fel:
1. A mesterséges intelligencia (MI) nagy előnye, hogy azzal racionálisan lehet dönteni, viszont hátránya, hogy a döntéshez szükséges alternatívák között még nem képes mérlegelni.
2. Ha hibás feltételezéseken alapul egy döntés, akkor a jól meggondolt döntés is tévútra vezet. Ilyen korlát pl. az előítélet, a szociális sokszínűségre való vakság.
– A változások kezeléséhez megfelelő kommunikáció, előítéletek nélküli gondolkodás, mentális sokszínűség kell. Mindenkiben megvan a “framing” képessége. Azok döntenek jobban, akik többféle gondolkodási modellt alkalmaznak. A gép tanítását Mayer-Schönberger egy kutya idomításához hasonlítja. Könyvében a professzor az autóiparból hozza példáit e döntésekre, de azok akár a könyvtárakra is alkalmazhatók – amennyiben ismétlődő, mechanikus munkafolyamatok automatizálását érintik.
Magánvéleményem: emberi, pszichológiai szempontokra ekkor is tekintettel kell lennie a menedzsmentnek és a könyvtári személyzetnek. (Összeáll.: Szabó Eszter)