A közösségi irodák terjedése 2005-ben kezdődött; ma már nem csak a nagyvárosokban vannak jelen. A közösségi irodák egyre inkább kielégítenek speciális igényeket is (pl. gyermekek őrzése, szakosodás, idegenforgalmi szolgáltatások).
A könyvtárak és a közösségi irodák egymás kiegészítői, és tanulhatnak egymástól. A könyvtárak ugyanolyan nyitott szemléletű intézmények, mint a közösségi irodák. Nyilvános internet-hozzáféréssel, egyéni munkaállomásokkal, csoportok számára alkalmas helyiségekkel rendelkeznek, és kreatív digitális műhelyek is elképzelhetők a kínálatukban. Helyiségeket egy ideje már a könyvtárakban is lehet bérelni különböző célokra (rendezvények, találkozók, vállalkozói programok). A könyvtárak ún. “alacsony küszöbű” hozzáférést biztosítanak bárki számára. Alkalmasak arra, hogy az embereket aktivizálják, és köztük kapcsolatot létesítsenek.
A cikk három példát hoz fel arra, hogy a könyvtárak hogyan reagálnak a közösségi irodák gondolatára.
1. A berlini Zentral- und Landesbibliothek link (ZLB, a volt Amerika-Gedenkbibliothek) állományában a közelmúltban egyre nőtt a digitális források aránya. A könyvtáron belül egyre több (konnektorral és hálózati kapcsolattal rendelkező) munkaállomás létesült. Sokszor foglalt minden hely, a könyvtárat kvázi közösségi irodának tekintik a használók.
2. A hollandiai Delfti Egyetemi Könyvtárat link fokozatosan és tudatosan közösségi irodává alakítják át. Megszüntetik a személyzet munkaszobáit is; a teret különböző zónákra osztják fel, voltaképpen eltűnik a használók és a munkatársak közötti határ. Az épületben összesen 1250 munkaállomás áll rendelkezésre.
3. A Viadrina Európa-Egyetem (Frankfurt an der Oder) könyvtárában link néhány éve először boxokat hoztak létre, majd csoportos munkára alkalmas helyiségeket. Ezek iránt egyre nő az igény. A tervek szerint az egyetemen egy használaton kívüli menzából egyszerű eszközökkel közösségi irodát hoznak létre, amely a tanulóknak és a vállalkozásoknak biztosít helyet, és amelyet nyitottság jellemez majd. Fontolgatják a könyvtár szolgáltatásainak integrálását a közösségi iroda kínálatába.
A könyvtárak tehát egyre inkább bekapcsolódnak a közösségi irodák mozgalmába. A vonatkozó szakirodalomról egy online adatbázisból is lehet tájékozódni link . (Mi a közös a közösségi irodákban és a könyvtárakban? Alapvető megfontolások és néhány példa; ref.: Hegyközi I.)
Humanus