A kapott, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 – Fájóan csökken a könyvtár bevétele
9 – Visszatérhetnek a szolgáltatásainkra leginkább rászorulók
24 – Nem fogják visszahozni a könyveket
0 – Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Az megjegyzést kaptunk levélben: “Szerintem a késedelmi díj kérdése is több mindentől függ. Az anyagi haszon helyett mást tartok-e fontosnak? Így függ a könyvtár típusától, a felhasználók társadalmi, anyagi helyzetéről, a fenntartó céljairól, elképzeléseiről, a könyvtár “liberalizmusától”, mit tart fontosnak, milyen anyagi helyzetben van, számíthat-e használói “lelkiismeretére”. Milyen fejlett a közösség társadalmi felelősség vállalása?
A másik dolog: ma már van mód arra, hogy a kölcsönzést támogató szoftver a lejárat előtt emailben figyelmeztetést küld, és a neten vagy telefonon lehetséges a hosszabbítás, nem kell ezért elmenni a könyvtárba. Sőt, a FSZEK-ben jön egy email, ha egy könyvet előjegyeztek, nem lehetséges a hosszabbítás, tehát tudja az olvasó, hogy vissza kell vinnie a dokumentumot.
Tekinthetünk a könyvtárra, mint a közösség vagyonára – akár szellemi, akár anyagi értelemben – melyért felelősséggel tartozunk… Ide kell/kellene eljutni társadalmilag és akkor okafogyottá válik/válna a késedelmi díj. A kártérítés más kérdés, ha nincs meg a dokumentum…” (Szakmári Klára)
Az adatok szerint erősen tartunk a dokumentumok eltűnésétől. A képlet persze nem fekete-fehér. A dokumentum visszahozását célzó szankció lehet pl. az újabb kölcsönzés letiltása is – ami a mostani helyzettel ellentétben nem jelent ráfordítást a kevésbé tehetős használónak. – Akárhogyan is, a kb. egy évtizede indult késedelmidíj-elengedési hullám felerősödni látszik. (Az USA késedelmidíj-mentességi térképét ld.: link ). Ezért sem árt idehaza is innovációban gondolkodni – nem utolsósorban akkor, ha számít a több használó és a nagyobb forgalom elérése. A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)
KIT-összeállítás