Egy szemeszter folyamán azok az üzleti és kommunikáció szakos hallgatók, akik csoportos tanulószobát foglaltak, erről személyre szabott megerősítő e-maileket kaptak, melyek könyvtári adatbázisok célzott hirdetéseit is tartalmazták. Ezek a hirdetések felkínálták a hallgatóknak, hogy kattintsanak egy linkre, amely a szakjukhoz kapcsolódó adatbázishoz vezet. A szemeszter vége felé a hallgatókat arra kérték, hogy töltsenek ki egy rövid kérdőívet a hirdetésekről. A felmérés kérdéseit úgy alakították ki, hogy megtudják, a hallgatók észlelték-e a hirdetéseket, és hogy értékeljék az adatbázisok relevanciáját. A kérdőív emellett összegyűjtötte a résztvevői véleményeket ennek a célzott figyelemfelhíváson alapuló hirdetési megközelítésnek az értékéről.
Összességében véve az adatbázis-hirdetések foglalási e-mailekhez történő csatolása nem bizonyult hatékonynak; nagyon kevés hallgató emlékezett arra, hogy látta a hirdetéseket vagy rákattintott a linkekre. Pozitívum gyanánt említhető, hogy a kutatás tanúsága szerint nagyon kevés válaszadó ellenezte a hirdetések érkezését. Egy másik pozitív eredmény, hogy a többség azt jelezte, hogy a kiválasztott könyvtári adatbázisok relevánsak voltak az igényei szempontjából. A válaszadók javaslatokat is tettek e marketingtechnika fejlesztésére.
Jelen kutatás egy új, nem tolakodó módszert mutat be a könyvtári források célzott közönségnek való hirdetésére. Az eredményeket a könyvtárvezetők kiindulópontként használhatják ahhoz, hogy kísérletezzenek a releváns könyvtári forrásokra vonatkozó, célzott használói csoportoknak szánt információmegosztás hasonló (ám fejlettebb) módszereivel. (Autoref.)
Humanus