A valóságban nem csak elviselhetetlen, akadékoskodó perszónák léteznek, hanem a szolgáltatások tervezésekor létrehozott virtuális személyek is. Az utóbbiak azokat a felhasználókat “testesítik meg”, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat, megveszik a termékeket.
Az üzleti szférában a termék-szolgáltatás tervezésnél alkalmazott perszóna-alkotás (személyiség-létrehozás) nem csak ott lehet hasznos, hanem a könyvtárakban is van helye.
A felhasználókkal készített interjúk elkészítése után a célközönség egyes tagjairól nyerhetünk adatokat (készségek, célok, problémák), melyeket a szolgáltatások tervezésekor hasznosíthatunk.
Az archetípusok megléte segítséget jelent a “kinek tervezünk?” kérdésre. Minden egyes felhasználó más és más élménnyel gazdagodik egy szolgáltatás igénybevételekor – ami akár negatív is lehet. Ez elkerülhető, ha tisztában vagyunk a személyiségükkel, illetve, hogy milyen utat tesznek meg intézményünkben.
A fent kiemelt témákra választ csak úgy kaphatunk, ha interjúkat szervezünk felhasználóinkkal, vagy egész egyszerűen csak visszajelzéseket kérünk tőlünk a már meglévő vagy bevezetendő szolgáltatásainkkal kapcsolatban.
Így alakulhatnak ki olyan, példánkban könyvtárat még látogató perszónák a közkönyvtárban, mint:
– Károly, 45 éves kisvárosi autószerelő. Két gyereke van, de soha nem járt a könyvtárban.
– Anikó, 28 éves, egyedülálló projektmenedzser, nagy-, ill. fővárosi lakos.
– István, diákkorában járt könyvtárba, 60 évvel ezelőtt. Az alvégen lakik, távol a fiókkönyvtártól. Lakatosként ment nyugdíjba. Szeret barkácsolni. Egyedül él, unokái külföldön vannak.
Kocsis Dóri