A világ a koronavírus-járvány újabb hulláma felé közeledik, s miközben azt találgatjuk, milyen korlátozó intézkedésekre számíthatunk, az is egyértelművé vált, hogy a pandémia bebizonyította: a társadalmakat élhetőbbé tévő változtatások sokkal gyorsabban végrehajthatóak, mint azt eddig gondoltuk volna. A Deutsche Welle a járvány németországi hatásait vizsgálta, de a következtetések többsége valamennyi országra érvényes. Például az, hogy nem mindig a gazdasági megfontolások a legfontosabbak. Markus Gabriel filozófus szerint az emberiség bebizonyította, hogy képes erkölcsösen cselekedni: az emberi élet védelmét a gazdasági érdekek elé helyezte. A társadalmak gondoskodóbbak is lettek, dollár és euró százmilliárdok mennek el a válság által leginkább érintett rétegek védelmére, és sok országban növelték a kultúrára fordított kiadásokat is. “Nincs roncsprémium, az emberek nem kapnak pénzt környezetszennyező autóik újra cseréléséhez. Van viszont pénz a művészetekre és a kultúrára” – vélekedik Johann Hinrich Claussen teológus arról az országról, ahol korábban mindig is meghatározó szava volt a közvetve milliókat alkalmazó autóipari lobbinak. Felgyorsult a digitalizáció, több országban törvényeket terveznek a távmunka általánossá tételére és átalakulnak, lerövidülnek az ellátási láncok is. A végkövetkeztetés ez: bebizonyosodott, hogy a pandémia alatt mindent gyorsan meg lehetett tenni. Így már látszik, politikai hazugság, hogy nem sikerülhet demokratikus eszközökkel megoldani a klímaválságot is.
További példák arra, hogyan gyorsultak fel a társadalmi reformok a koronavírus-járvány hatására.
HVG Pártolói Hírlevél