Kínálunk-e könyvtárként biblioterápiás listákat a sajnos aktuálissá vált témákban? (MG)
Az eddigi kutatási eredményeket bemutató szakirodalom három csoportra bontotta az érintetteket:
– a megfertőződött és a betegséget túlélők csoportjára,
– a karantént (többnyire hatósági karantént) elviselőkre
– kórházi dolgozók, akik az első vonalban találkoztak a fertőző betegekkel.
A poszttraumás stressz betegség (posttraumatic stress disorder, PTSD) nem valamilyen akaratgyengeség: nem arról van szó, hogy az adott személy “elhagyja” magát. A betegség egy kontrollálhatatlan traumára adott elhúzódó válasz. A trauma lehet a halállal szembesülés, testi fenyegetettség, extrém kiszolgáltatottság. A betegség a traumát után egy hónappal kezdődik, és sok évig, évtizedekig tarthat. Tünetei közé tartoznak a tudatba betörő kínzó – sokszor képi – emlékek, fokozott ingerlékenység, megriadások, ijedősség, dühkitörések, csökkent koncentráció, alvászavar, rémálmok. A traumára emlékeztető jelek tapasztalása esetén fokozott fájdalom és testi tünetek jelentkeznek.
A családi, párkapcsolati bántalmazások, a gyerekeket és a nőket iránti abúzus növekedéséről is vannak adataink: a járvány idején 20-50 százalékos növekedésről számolnak be (Brazília, Párizs, Észak-Írország). Az arányok az elsődleges jelzések szerint Magyarországon is nőttek.
A különböző csoportokban eltérő mértékben jelentkező betegségek pl.:
– elkerülő viselkedés
– stigmatizáció
– depreszió
– szenvedélyvetegségek
– fájdalomszindróma
– kényszeres-rögeszmés betegség.
Qubit