Az utóbbi évtizedben az állami tevékenység tényleges megismerése ellehetetlenült, szisztematikus az elhallgatás, mára szinte teljesen megszűnt az átláthatóság. Csak egy példa erre: a demokrácia egyik ismérve az állam átláthatósága, amelynek kulcseleme a költségvetés megalkotásának és végrehajtásának nyilvánossága a költségvetési törvénytől egészen a zárszámadási törvényig. Nos, ezek áttekinthetősége gyakorlatilag teljesen megszűnt. A kormány az Országgyűlés megkerülésével bármikor módosíthatja a költségvetést, az egyes rovatok között az átcsoportosítások gyakran nem is jogszabályban, hanem valamilyen utasításban, kormányhatározatban öltenek jogi formát. Egyre több kormányzati szerv alkalmaz hasonló eljárást, lényegében eltitkolva a közérdekű információkat. Ez a gyakorlat is rontja a statisztikai adatok hitelességét.
… a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatközlése, amely a náluk nyilvántartásba vett munkanélküliek számát és összetételét közli havonta, a hónap végére vonatkozó nyilvántartás alapján. Ez 2020 áprilisáig rendre a tárgyhónapot követő 20-22. napon jelent meg. Ezúttal azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat több mint két hétig visszatartotta az aktuális adatokat, korábbi adatbázisát pedig eltüntette, és az nem is került vissza a – formájában átalakult – honlapra.
A jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés értelmezéséhez az Eurostat az anyagi deprivációra vonatkozó jellemzőket, indikátorokat veszi számba, amelyek azt mutatják, hogy egy-egy család mely fogyasztási tételekről kényszerül anyagi okokból lemondani. Ezek egyike a megfelelő étkezés; ennek mérési módját az egyes tagországok statisztikai szolgálatai maguk határozták meg. Tipikusan azt vizsgálják, tud-e a család legalább kétnaponta húst fogyasztani. A magyar hivatal ezt a kérdést úgy módosította, hogy hetente legalább egyszer tud-e a család húst fogyasztani. A mutató értéke azonnal 10 százalékponttal javult, de ennek okát a KSH nem tette közzé. Ez nem egyeztethető össze az etikai normákkal.
– A HVG cikke az átlagkereset, a létminimum és a fogyasztói árak példáján mutatja be a KSH által szolgáltatott adatok bizonytalanná válásának folyamatát.
HVG (21. sz.) / előfizetéses tartalom