A közönség jóval nagyobb arányban fogyasztja a kormánypárti médiumokat, és azok aránya is jóval magasabb, akik kizárólag kormánypárti hírforrásokból tájékozódnak – bármit is sulykol a Fidesz propagandagépezete, a “ballib túlsúlyt” sem az egyes médiumok piaci helyzete, sem azok közönségelérése nem támasztja alá. Sokkal inkább van szó durva Fidesz-túlsúlyról a médiapiacon és a nyilvánosságban.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejötte, illetve piaci pozíciója erősítette fel újra azt a vitát, hogy melyik politikai oldalnak nagyobb a súlya a médiában.
A KESMA-médiumok piaci súlya a Mérték számításai szerint a 2017-es árbevételek alapján, a hír- és a politikai tartalmak szegmensében elért piaci forgalomhoz viszonyítva 38,8 százalék. Ha ehhez hozzászámoljuk a KESMA-ból kimaradt, de nem vitatott módon kormányközeli további médiumokat (a korábbi Vajna-médiumokat, a Demokratát, a Magyar Hírlapot), akkor ez az arány már 64,1 százalékos. Ha pedig – tényleges tájékoztató tevékenységének jellege alapján – a közszolgálati médiát is hozzászámoljuk a kormányközeli médiumokhoz, akkor a kormányközeli médiumok piaci aránya már 77,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy a teljes nem kormányközeli média az elérhető médiapiaci erőforrások mindössze 22,2 százalékából működik.
European Journalism Observatory