“Dokumentumállomány legeredményesebben…” felvetésünkre az alábbi nem reprezentatív válaszok érkeztek:
6 – a használó kezdeményezésére építhető
10 – szakértő, vagy könyvtáros által épül
2 – az integrált könyvtári rendszer szolgáltatója által építhető
2 – megírom: kit@gmconsulting.hu.
Petrovszki Mária észrevétele: “szerintem akkor építhető, ha a könyvtáros a különböző szakmai irányelveknek megfelelően építi, figyelve a könyvpiaci sikerlistákat is, könyvkritikákat olvas, és a használókat is bevonja, direkt módon, és akár úgy, hogy figyeli a már állományban lévő könyvek kölcsönzési statisztikáját, hogy a kedvelt írók-műfajok-sorozatok újdonságai megtalálhatóak, kölcsönözhetőek legyenek a polcokon. Manipulálni azért próbálom az olvasókat, hogy ha már megvettem a kortárs magyar irodalmat, olvassák is el – nagyobb részben velük dolgozom biblioterápián, másrészt személyre szabottan szoktam ajánlani, és amikor visszahozzák, beszélgetek is velük a könyvről.”
Az adatokat összevetve a hasonló 2014-es adatokkal, ezt a diagramot kapjuk: link . Lényegében nincs változás. Úgy véljük, hogy okosabban dönthetünk a használóknál. A használóorientáció alacsonyabb szintje a összefügghet azzal is, hogy nem állnak rendelkezésünkre használói igényeket bemutató felmérések. Ezek azonban a technika fejlődésével elvileg elérhetőbbé válnak (ha a szakmai akarat nem fekszik keresztbe). A nagy információszolgáltatók által használt mesterséges intelligenciára épített előrejelzések döntően már ma pontosabbak az emberi feltételezéseknél. Ezeknek a helye az IKR- (és dokumentum)szolgáltatók rendszereiben van. De már a 10 éve mért tapasztalat is azt mutatta, hogy a magyar városi közkönyvtárak használói igényei 95%-ban azonosak. Azaz: szinte teljesen megtakaríthatóak a köz(!)könyvtári szerzeményezési döntések. (MG)
KIT-információ