A “legeredményesebben” azt jelentené-e, hogy a lehető legtöbb, legerősebb – hosszabb távú – pozitív hatással? Lehet-e ebből a szempontból általában – egyéb kategorizálás nélkül – beszélni könyvtárakról? Hogy a használót mi mozgatja, azt kereskedelmi részről a könyvtárakra nézve gyakran tabunak tartják. Dokumentumot beszerzésre javasolni komoly olvasók is esetlegesen és csak a saját szűkebb szakterületükről hajlandók, míg a könyvtár profilja általában szélesebb. Figyelembe kell venni a kutatói kéréseket, sőt időnként bátorítani is kellene az ilyesmit, ha van rá fedezet, de csak kizárólag rájuk hagyatkozni szerintem nem szabad.
A szakértők – meglátásom szerint – azok, akik szakkritikát írnak az egyes dokumentumokról. Jó, ha a gyarapító könyvtáros képes megérteni ezeket, és netán hagynak is neki időt az elolvasásukra. Buta tekintélyelvűség, ha egy vezető úgy hiszi, pusztán attól, hogy valakinek tudományos fokozata van mondjuk XX. sz.-i magyar történelemből, mindjárt a Shakespeare-filológia legújabb szakirodalmából is ki tudná emelni a legfontosabbat anélkül, hogy alaposabban utánaolvasna. Nem elég az időleges hozzáférést biztosítani, hanem gyűjteni kell a szakirodalmat. Nagy (külföldi) hagyatékok rendszeres befogadása országos szakkönyvtárakba (egyetemi könyvtárakba) egy nagyon vitatható kérdés. Szelektálása, feldolgozása, a fel nem vett anyag továbbítása munkát, megélhetést ad könyvtárosoknak, növeli a gyarapítási statisztikát, béleli a raktárakat, de az új szakirodalmat nem pótolja. Olyan könyvtárvezetők, akik elsősorban a könyvtártörténet iránt érdeklődnek, szívesebben veszik, ha hagyatékok inkább könyvtárba kerülnek, mintsem az antikváriumi, használt könyves forgalomba, – és ezzel vissza a körforgásba. A hagyatékok egy része itt is ott is kiszelektálódik persze.
Az felsorolásban sugallt utolsó pont, hogy az “integrált rendszer szolgáltatója” fogja uralni a gyarapítást sajnos a legvalószínűbb tendencia, és ez az, amitől a legjobban félek. A tudomány igazságkereső szempontjai és pártatlanságra törekvése helyett üzleti érdekek, továbbá hatalmi célok és törzsi elköteleződések érvényesülhetnek majd, különösen a provinciálisabb tájakon. (NpL)
KIT-összeállítás