Az OSZK helyzetének alakulásával kapcsolatban rendszeresen felmerülnek a nemzeti könyvtárral kapcsolatos elképzelések. Ezek közül talán érdemes feleleveníteni egy 1999-es, Könyvtári Figyelőben szemlézett orosz(!) észrevételt:
– A nemzeti könyvtár fogalomnak két szempontja van, egy funkcionális és egy szimbolikus. A funkcionális szempont pragmatikusabb, a nemzeti könyvtár reális társadalmi hatását tükrözi, míg a szimbolikus szempont azt jelenti, hogy bármely nemzeti könyvtár nemzetének és államának szimbóluma, és az állami intézmények között a helye. A nemzeti könyvtár a nemzet és az állam fejlettségi fokának tükre, éppen ezért törekszik az államok többsége létrehozni és fenntartani nemzeti könyvtárát.
M. Line szerint a nemzeti könyvtári funkciók között egy sincs, amelyet más intézmény ne tudna ellátni, mint ahogy a gyakorlatban ez elő is fordul. Még a legnagyobb és leghatékonyabban működő nemzeti könyvtárak is megosztják funkcióikat más könyvtárakkal (pl. erről tanúskodik a nemzeti állomány megosztott gyűjtése a skandináv országokban, Ausztráliában, Nagy-Britanniában). Még a legalapvetőbb funkciókat sem látja el minden nemzeti könyvtár, pl. a holland nemzeti könyvtár nem részesül kötelespéldányban, a Library of Congress nem ad ki nemzeti bibliográfiát.
Manci (1999)