Szalai Erzsébet Hatalom és értelmiség a globális térben: Tanulmányok és publicisztikai írások 2015-2018 (Budapest: Kalligram, 2018) könyvének egyik alapvetése – és ez könyvének több tanulmányában központi szerephez jut -, hogy a hatalombirtokosok globális és nemzetállami szinten rendies tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis feudalisztikus vonásokkal töltik meg a modern társadalmakat.
A feudalisztikus vonások lényege véleményem szerint maga az informalitás: a szervilizmus, a háttéralkuk rendszere, a lekötelezés szövevényes hálója a joguralom színfalai mögött egy olyan rendszert alakít ki, amelyben az egyén számára a siker úgy biztosítható, ha céljait a hierarchiában felette állók érdekeihez igazítja. Föltehetjük a kérdést: mekkora az egyén valós szabadsága ilyen keretek között?
A költséghatékonyan foglalkoztatható, rugalmas munkaerő a félperifériás és ezért tőkehiányos magyar gazdaság egyik alappillére. A rugalmasság kényszere az egyén szempontjából a biztonságot adó társas és társadalmi kapcsolatok fellazulásával jár. Szalai Erzsébet szerint e folyamat lényegi társadalomlélektani hatása az egyén identitásválsága.
A pszichológus Lust Iván nyomán megállapítja, hogy az érvényesülés követelményeinek való megfelelés kényszere alatt egyéni és össztársadalmi szinten is értékválság jelentkezik. Szemben a közösségi értékekkel (például a szolidaritással, az önfeláldozással) helyessé, követendővé válnak az olyan, az egyént előtérbe helyező értékek, amelyek korábban nyíltan vállalhatatlannak minősültek. (Új Egyenlőség)
– A KIT-ben korábban is foglalkoztunk link a feudalizmus mai könyvtári tüneteivel:
1. területi elv, 2. hűbéri rendszer, 3. a városi levegő szabaddá tesz, 4. a termelési rendet a földesúr határozza meg, 5. tized fizetése, 6. manufakturális viszonyok, 7. területi kiskirályok.
Új Egyenlőség