Torzulásokat tárt fel a Magyar Tudományos Akadémia Gazdasági és Jogi Osztályának szakterületeire vonatkozó esettanulmány. A tudományos osztály által előírt publikációs folyóirat-preferencia ugyanis eltér a nemzetközi láthatóságot tükröző Scopus Scimago vagy a Web of Science Impact Factor által közölt nemzetközi folyóirat-rangsortól. A társadalmi tudományterületek nyolc különböző tudományos bizottságára (gazdálkodástudomány, állam- és jogtudomány, hadtudomány, politikatudomány, regionális tudományok, szociológiatudomány, közgazdaság-tudomány, demográfia) kiterjedő 4213 folyóirat empirikus elemzése alapján a szerzők – Sasvári Péter, Nemeslaki András és Duma László – igazolják, hogy a magyar kutatók hazai előmenetelét meghatározó helyi rangsorolás okolható Magyarország csökkenő rangsoráért, azaz az érintett szakterületek magyar kutatásainak csökkenő nemzetközi láthatóságáért. A szerzők rámutatnak, hogy a rangsor következetlensége meghatározza a kutatók viselkedését, akik ilyen módon nemzetközileg kevésbé értékes folyóiratokban publikálnak. Pedig a nemzetközivel összefüggő motivációs hatás különösen fontos lenne a kisebb országokban.
– Az adminisztratív torzító hatás mellett további versenyképesség-csökkentő tényező, hogy a tudományos mérést és visszacsatolást segítő, és a nemzetközi rangsorok alapjául szolgáló Scopus adatbázis 2019. januárjától nem érhető el Magyarországon (vö.: Scopus és SciVal nélkül… link ). (MG)
Scientometrics