Tüske László: – Rögzíteni kívánom, hogy az elmúlt hetek cikkei nem az OSZK hivatalos nyilatkozatai vagy első kézből való információi alapján készültek. Tele vannak pontatlanságokkal, hamis összefüggések sejtetésével, kifordított információkkal, amelyek félreértésre adnak lehetőséget, és hátrányos helyzetbe hozzák a könyvtárat. Tény, hogy a fizetések alacsonyak, a cafeteriát nem tudjuk fizetni. Mára az is tény, hogy az intézmény oly mértékben alulfinanszírozott, hogy az már kritikusnak is tekinthető.
– Hogy pontosan melyek a pontatlanságok és hamis összefüggések, arról nem ejt szót. A nemzeti könyvtár főigazgatója az interjú során elismeri ugyanakkor az OSZK-n belüli alacsony fizetéseket, a rossz munkakörülményeket, melyektől a korábbi híradások lényegében szóltak. Felvázolja példák sorával, milyen fontos és sokszínű az OSZK kínálata. Használói igényeket nem említ. Ezek után pedig elmondja, hogy a könyvtárosok és a könyvtáros szakma nincs kellően megbecsülve. (MG)
MH: – Akkor mire lenne most szükség?
TL: – Odafigyelésre és szakmai diskurzusra. Rövid és hosszú távon is stabilizálni kell a nemzeti könyvtár költségvetését, mivel rendszerszintű megoldások nélkül a válsághelyzet újra előállhat, és minden eddigi fejlesztés veszendőbe megy. Szükség van a könyvtáros szakma társadalmi megbecsülésére más szakmák és a döntéshozás részéről is, hogy a tizenötmillió magyar szellemi örökségének őrei érezzék, hogy a munkájukat komolyan veszik. Ismert, hogy Kelet-Európa szabad nemzetei új nemzeti könyvtárakat kaptak az elmúlt három évtizedben. Ezen országok és más nemzeti könyvtárak példáin látjuk, milyen nagyszerű szerepekre, jövőképre és milyen sikerekre lenne lehetőség a könyvtári és muzeális ágazatok területén. Ezeket a feladatokat a magyar könyvtárosok is meg tudják valósítani, de ahhoz stabil jelenre és kiszámítható stratégiára van szükség.
Magyar Hírlap