(frissítve) Könyvtárunk legnagyobb problémája… – Ez volt kérdésünk apropója a múlt héten. A nem reprezentatív kiegészítések megoszlása:
16 – a gyenge szakmaiság
7 – a reményvesztettség
22 – az elégtelen finanszírozás
4 – egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
A kapott két szöveges válasz:
1. … Az hogy még mindig nem sikerült rendezni a közalkalmazotti bértáblát!!! (Méltatlanul keveset keresünk diplomával és ebből fakad leginkább az elkeseredettség, napi megélhetési gondokkal küzd sok kollégám. Fizetési előlegekből is hitelekből/személyi kölcsönökből tartják fent magukat és családjukat rengetegen környezetemben az én tudomásom szerint. Szomorú, mélységesen szomorú még mindig… Az is előfordult már hogy egyik kolléga a másiktól kért hó végén pénzt kölcsön fizetésig! (egy Dunántúli könyvtár munkatársa)
2. A személyes kapcsolatok – könyvtáros – olvasó hiánya, kioktató stílus; érzéketlenség a fogyatékosságra (látás, hallás, mozgás, stb.), önkritika hiánya, nyelvtudás!
Könyvtárak: sok munkatárs mellett, kevés nyitva tartás.
A térítések, büntetések! Olvasójegy pótlásáért pénz kérni?! Több könyvtárnál olvastam. Miért? – A gépi felszólítás hangneme udvarias, de rideg. – A könyvtárosok azt használnák ki, amit Horváth Tibor, Papp Pista, stb. tanítottak: irodalomkutatást, logikai összefüggések keresését az olvasói kérdésekben, stb. – Legyenek megértők, tapintatosak és “olvasó-szeretők”. Néha nem, könnyű… Én is tapasztaltam. (egy nyugalmazott felsőoktatási könyvtári vezető)
– A kérdést először 2013-ban tettük fel, ezért van mód az arányok változásának figyelemmel kísérésére. A diagram: link . Leolvasható belőle, hogy nagyobb elvárás lett a szakmaiság – több, mint duplájára nőtt! -, és kisebb az anyagiak miatti aggodalom. (MG)
KIT-információ