Török kávé és könyvek – propaganda és valóság

Fél éve meghökkentően propagandaszagú hír jelent meg a Híradóban, melyet kommentár nélkül, forrásmegjelöléssel adtunk közre (a Híradó anyaga időközben elérhetetlenné vált portáljukon). Most az anyagot Ebubekir Ferenci kommentálta a KIT kérésére, melyet köszönünk. (MG)
– Roppant jót mosolyogtam (mi több; röhögtem!) a KIT Hírlevél által a Híradóból idézett híren link . Ekkora szamárságot! (Hogy finom legyek!) Sajnos nem mondhatnám, hogy ritkán olvasok ilyesmit magyar nyelven… Megpróbálom röviden elmagyarázni a lényeget.
1) a kiraathanék nem könyvtárak, főleg nem közkönyvtárak (nincs jelentősebb könyvállományuk, nem folyik ott könyvkölcsönzés
2) a kiraathanék olyan kávéházak, ahol az oda betérő emberek többnyire kávézással és újságolvasással, esetleg valami helyi játékkal töltik a szabadidejüket.
3) ez – ellentétben a cikkben írottakkal – régi, oszmánkori, tradicionális “intézmény”, nem új találmány… Bár vannak új dolgok is, amiket “Kahve – Kitap” = Kávé – könyv (vagy Kitap – Kahve = Könyv – Kávé felirattal illetnek. Lényegük (pl. könyvesbolt esetén,) ahol ha valami olvasnivalót keres az ember az üzletben, ihat egy kávét nyáron a kerthelyiségben. Vagy diákoknak rendeznek be olyan tanszoba-féleséget, ahol ingyen lehet egész késő estig tanulni és kávémérés (vagy újabban kávéautomata) is van. (Itt, ahol most lakom, egy régi oszmánkori épületet újítottak fel, és rendeztek be könyvekkel ilyen célból – ez sem könyvtár, bár a könyveket lehet helyben használni.) A dolog politikai részével, mármint az “illiberális hátszéllel” nem kívánok foglalkozni… és azzal sem, hogy ezt valóban mondta-e RTE elnök úr! – Ebubekir hodzsa, Törökország

Hírforrás:
KIT-információ