A lassuló e-könyv-piacot felforgatta az elmúlt években a hangoskönyvek sikere. Bár Nyugaton már másfél évtizede jól futnak, az elemzőket is meglepte, hogy tavaly az Egyesült Államokban egyharmaddal nőtt az eladott példányok száma, és az érdeklődés továbbra is növekedni látszik. A trendre a The New York Times című napilap is felfigyelt, és idén március óta havonta közzéteszi a hangoskönyvek bestsellerlistáját.
A statisztikák szerint az Egyesült Államokban tavaly minden negyedik ember hallgatott meg legalább egy hangoskönyvet, ráadásul az “olvasók” úgy érzik, ez a forma megkönnyíti számukra, hogy az elkezdett kötetet befejezzék.
Magyarországon ez a trend még nem érvényesül, de az érdeklődés és a forgalom növekedése mind a hangoskönyvek, mind az e-könyvek esetében folyamatos – fogalmaz diplomatikusan Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója. Felolvasott könyvekből a hallgatók jelenleg 600-700 címből válogathatnak, közöttük igen magas a gyerekeknek szánt művek aránya. Ezek mellett eleinte sok klasszikus, a hagyományos kötelező olvasmányok közé sorolt alkotást “mondtak fel”, de ezek fogytával egyre több kortárs magyar és világirodalmi szöveg is megjelenik – mondja Földes László, a Kossuth Kiadó hangoskönyvekkel foglalkozó szerkesztőségvezetője.
A piacot jellemzi, hogy a szegmens piacvezetője, a Mojzer Kiadóval együttműködő Kossuth a korábbi évi 22-25 új kiadás helyett manapság csak 17-18 címet hoz ki, a bevételeik pedig stagnálnak. A műfaj sajátossága, hogy a sikerhez a jó szerző mellett elengedhetetlenek a karizmatikus előadók. Közülük a Rejtő Jenőt megszólaltató Rudolf Pétert vagy az Örkény- és Hrabal-műveknek is a hangját kölcsönző Mácsai Pált tartják a leginkább közönségvonzónak. A népszerű “hangok” mellett befutnak olyan művek is, amelyeket a szerzőjük dramatizál. Az aktuális sikerlistán ilyenek például a Schäffer Erzsébet újságíró, író, illetve Bagdy Emőke pszichológus által felolvasott saját írások.
HVG (46. sz.) regisztrációval