A dokumentumállományt nulláról növelve egyre növekvő használói elégedettséget érhetünk el. A darabszám növekedésével később az elégedettség már egyre kisebb mértékben fog növekedni, s elér egy pontot, melyen túl a növekedés az elégedettség csökkenését vonja maga után. A jelenséget a hozamgörbe link írja le. Ezért érdemes a könyvtári állomány nagyságát az optimális minimumon tartani, s nem növekvő állományszintet beállítani. A magyar könyvtári állomány jelenleg jóval nagyobb az optimálisnál. Az alábbi kísérlet azt a hatást írja le – analógiásan -, hogy miért sokall be a használó az optimálisnál nagyobb kínálattól. (MG)
– A Caltech szakemberei legutóbb arra voltak kíváncsiak, milyen agyterületek és hogyan vesznek részt a döntésben, mi befolyásolja a döntésképtelenséget. Kísérleti alanyaiknak 6, 12 és 24 kép közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyik szerintük a legjobban mutatna kávéscsészére nyomtatva. Eközben funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálattal (fMRI-vel) figyelték az agyműködést. A vizsgálat két agyi régióban mutatott ki aktivitást; ott mérlegeli az agy a döntéshez szükséges erőfeszítést és a várható eredményt. A 12 választási lehetőségnél jóval nagyobb agyi aktivitást mértek, mint akár a hat, akár a 24 opció esetében. A kutatók úgy vélik, amikor növekedni kezd a lehetőségek száma (6-ról 12-re), akkor növekedni kezd a potenciális jutalom (olyan kép kerül a bögrére, amelyik tényleg tetszik), bizonyos határon túl (12-ről 24-re ugrás) viszont már nem éri meg az agynak a döntéshez szükséges erőfeszítés-többlet. Colin Camerer kutatásvezető szerint a 12 nem valamilyen mágikus szám az emberi döntéshozatalban, inkább átlagértéknek tekinthető. Az ideális lehetőségek száma szerinte nyolc és 15 között lehet, az elérhető jutalom és az opciók értékelésére tett erőfeszítés függvényében. A szakemberek a Nature Human Behavior folyóiratban publikálták megfigyeléseiket.