Az SLP (serious leisure perspective – komoly szabadidős perspektíva) lényege, hogy az amatőrök komolyan elmélyednek egy-egy területen, így képesek jelentősen hozzájárulni az adott tudományterület fejlődéséhez. Az amatőr örökségkutatók lehetnek ebben a megközelítésben megfigyelők, olvasók és akár aktív tudósok is, akik tudományos adatokat gyűjtenek.
Az ELIS (everyday life information seeking – mindennapi információkeresés) az információs viselkedés kutatásának olyan területe, amely a szakmai élet helyett a mindennapi élethez szükséges információk keresésére koncentrál, de gyakran kapcsolódik olyan hobbikhoz is, mint a családfakutatás vagy a gasztronómia.
A PIM (personal information management – személyes információszervezés) az információ megtalálására, megtartására, megszervezésére és fenntartására irányuló tevékenység, olyan készségek összessége, amelyekkel az emberek képesek tartalmaikat megőrizni és kezelni.
A crowdsourcing kisebb feladatokat szervez ki közösségek számára. Ennek a párja a nichesourcing, amely pedig éppen egy szűk – meghatározott szakértelemmel bíró ? réteget kíván bevonni bizonyos feladatok elvégzésébe (pl. kéziratos szövegekről leiratok készítése). A crowdsourcing feladatok egyszerűek, mennyiség létrehozására irányulnak, a bevont közösséget pedig az anonimitás és heterogenitás jellemzi. A nichesourcing feladatok összetettek, minőség létrehozását célozzák, a bevont közösségtől pedig egy területen való nagy szakértelmet feltételeznek.
A részvételi örökség (participatory heritage) egy újabb terület, amely a részvételi kultúrára és a részvételre alapozó múzeumokra épít. A fókuszában a részt vevő használó van, aki számos formában (pl. anyagilag vagy akár a szakértelmével) hozzájárulhat egy-egy közgyűjtemény működéséhez. (Gyűjteményépítés és az amatőr örökségkutatók; ref.: Tóth M.)
Humanus