Németországban (2016) a 6-13 éves gyermek érdeklődésében a könyvek és az olvasás a 14. helyen van. 48%-uk olvas rendszeresen. 44%-uk könyvtárhasználó. Ugyanebben az évben a 12-19 éves fiatalok körében végzett JIM-vizsgálat (Jugend, Information, [Multi-]Media) szerint a könyvtárakat a lányok 6%-a és a fiúk 3%-a találja érdekesnek, és a fiatalok 38%-a tekinthető rendszeres olvasónak. 18%-uk egyáltalán nem olvas. Az iskolai követelmények az ezredforduló óta jelentősen megnövekedtek. A könyvtáraktól azt várják el, hogy vonzó környezetet nyújtsanak az egyéni és csoportos tanuláshoz, korszerű és a különböző korcsoportok számára érdekes médiakínálattal rendelkezzenek. Az érintett korcsoportok ma már egyáltalán nem homogének, a gyermekek és fiatalok között vannak rossz anyagi hátterű családokból származók, menekültek és bevándorlók gyermekei is. A könyvtárhasználat előmozdításában jelentős szerepet kapott az óvodákkal, napközikkel és iskolákkal és azok szakembereivel való szoros együttműködés. A kutatók keresik annak okait, hogy miért ilyen alacsonyak a könyvtárhasználati adatok. … E trendekből kiindulva tíz, a jövő számára lényeges kompetenciát határoztak meg, ezek közül néhány:
– újszerű és adaptív gondolkodás,
– a kultúrák közötti kommunikáció alkalmazása,
– matematikai-számítási gondolkodás,
– az új médiával kapcsolatos írástudás és a
– transzdiszciplináris eljárásmód.
Ezek tükröződnek már az EKZ tanácsa által készített, a közkönyvtári pályaképről és a személyzeti fejlesztésről szóló állásfoglalásban (2017) is. (“Változnak az idők”. Milyen képesítésre és kompetenciákra lesz szükségük a könyvtárosoknak a jövőben?, ref.: Hegyközi I.)
Humanus