Mit tehet(ne) a versenypiac a könyvtáraknak illetve a használóknak? Lássunk néhány példát Bogár Gábortól, 2013-ból:
– A hagyományos fix telepítésű vonalak szükségszerűen vezettek monopolhelyzetekhez, le is lassult a fejlődés. A mobiltelefónia viszont versenyben született, ez a verseny ma is tart és csodákat teremt. Miért van az, hogy parányi mobiljaink ezerszer többet tudnak, mint a behemót asztali készülékek? Semmi akadálya nem lenne, hogy az asztali készülékben is könnyen lehessen keresni a telefonkönyvben, össze legyen kötve naptárunkkal, azaz tudja mindazt a kényelmet nyújtani, ami a mobilunknál már természetes. Persze ha nincs verseny, akkor minek?
Ismerek más jó hazai innovációs példákat is, nemcsak a szoftvervilágból. A taxiszolgáltatás volt például az egyik első olyan terület, ahol még a pártállam idején szabadjára engedték a piaci versenyt. Lehet itt innoválni? Persze hogy lehet! Nem tudok olyan nagyvárosról Európában vagy Amerikában, ahol a taxitársaságoktól sofőrt is rendelhetsz saját kocsidhoz, ha azzal mentél vacsorázni és megkívántál pár pohár bort. Vagy bármilyen küldeményt elküldhetsz a taxival bárhová, akár a gyerekedet is az óvodába, ha váratlanul nincs más megoldás. Eleinte viszonylag jól működött a hazai bankrendszer privatizációja nyomán kialakult verseny is, például legjobb tudomásom szerint Magyarországon vezették be a világon először azt a banki innovációt, hogy azonnali sms-üzenetet kapok hitelkártya-költéseimről. Ehhez sem kért vagy kapott egyetlen bank sem innovációs támogatást. És végül: ma is az innovatív szellem szimbólumaként jelenik meg az egész világon a 40 éves Rubik-kocka – ez sem támogatásból született.
Napi