– Fejletlenségben tartott szakmai belső kommunikációt, alacsony szintű tájékoztatási kultúrát.
Ha beleolvas az ember a napi- és hetilapokba, időnként belefut könyvtárról szóló cikkekbe. Sőt, van, hogy nagy, sokhasábos elemzésekbe, tudósításokba szólnak a könyvtárosok többsége számára ismeretlen szakmai tartalmakról. A minap az internet-archiválás link , aztán az OSZK link pályázatának ügye jelent meg úgy, hogy a téma könyvtárszakmán belüli ismertsége legalábbis gyengécske volt.
Vannak ugyan szakmai orgánumok, de?
– lassú megjelenésűek (vö.: folyóiratok)
– szándékosan vagy képességhiány miatt nem kommunikálnak rajtuk az információgazdák, a többi résztvevő pedig fél véleményt nyilvánítani
– a kommunikált információ gyakran nehézkesen kezelhető (kellemetlen formátum, sok kattintás, eldugott webhely stb.)
– publikációk gyakran a szerzők közlési vágyát, nem pedig a megcélzott olvasók érdeklődését fedik le
– titkolnivalót takarnak: az információ nyilvánosságra kerülése vélt vagy valós félelemmel tölti el az információgazdát
– nemtörődömség: sokan gondolják, hogy az általuk birtokolt ismeretnek mindenki birtokában van, ezért nem tartják magukat érintettnek a közreadásban
– félreértelmezett betyárbecsület és saját fészekbe nem piszkítás (mivel a szakmai kritikát a gyenge minőségirányítási kultúra miatt is támadásnak és nem fejlesztési lehetőségnek vesszük, ezért hajlamosak vagyunk meggyőződésünk ellenére is összezárni, védekezni – ami miatt valóban nem marad kapacitásunk a fejlesztésre, javításra)
– pozícionálisnak tarott információ (olyan információtípus, melynek megosztásával az információ értéke csökken, pl. ha egyedül tudom a lottó biztos nyerőszámait, többet nyerek, mintha másnak is elmondanám; ennek ellentéte a nem pozícionális információ, ahol nem vesztek a megosztás által).
Mindez nem meglepő merev szakmai hierarchia esetén, és olyan szakmakultúrában, amelyben a rendszertől egzisztenciálisan nem függők engedhetik meg maguknak a nyilatkozatot, a többiek legfeljebb nevük elhallgatását kérik – ha nem tartanak az információforrás visszafejthetőségétől. A felmerülő motívumok:
Pr-alapvetések a témában:
– Ha munkatársaidnak nem mondod el azt, ami érdekli őket, munkaidejüket találgatásra fogják fordítani.
– A(z imázsromboló) pletyka ellenszere a több csatornán kínált bőséges információ.
Ráadásképpen a témához: az Absolut vodka gyártója azt kommunikálja (szándékosan sarkítva a mondanivalót), hogy náluk nincs semmi takargatni való: link .
KIT-összeállítás